Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
sebb viszont az egyleti vagyon felsorolása. E szerint az egyletnek - esetünkben a pénzintézetnek - a Fő téren van egy 33 600 pengő forintot érő háza, és két alapítványa, az egyiknek 1858 pft 32 kr, míg a nyugdíjalapnak 1391 pft 32 kr vagyona volt. A Bach-korszak végén készült mindkét összeírásban azt olvashatjuk, hogy az alapszabályok felülvizsgálat alatt vannak. Siptár idézett tanulmányában ezt azzal magyarázza, hogy a Helytartótanács azért hátráltatta a pénzintézet tevékenységét, mert az alapszabályokat az osztrák polgári törvénykönyv elveinek és paragrafusainak alapján akarta módosítani. Ha ez sikerül, akkor a pénzintézet mint kereskedelmi vállalkozás „működését lehetetlenné tehették, illetve elérhették volna, vagy feloszlatást, vagy a kormány rendelkezése alatt álló intézménnyé változtatását, amelynek éves nyereség-felhasználását is a kormány határozza meg .83 Végül 1864-ben kapta meg a takarékpénztár a teljes önrendelkezést biztosító alapszabályának jóváhagyását, a kormány a felügyeleti jogát ekkortól állandó kormány- biztos küldésével gyakorolta.84 A Pécsi Feketevíz-szabályozó Egylefi5 (Schwarzwasser-Regulierungs-Verein in Fünfkirchen) a másik feltüntetett gazdasági szervezet. A sematizmus szerint 1839-ben alakult,86 8780 hektár érdekeltségi területtel.87 Stubenrauch adatai szerint 1848-ban, elnöke ekkor Daróczy Zsigmond pécsi kanonok volt. Az egylet célkitűzése a Baranya megyei Siklósi és Szentlőrinci járásban található ún. Fekete-víz szabályozása és az ottani mocsarak kiszárítása.88 A szabályozás megvalósíthatónak tűnt, miután ez már sikeresen megvalósult a Sárvíz és a Kapos esetében, és egy sikeres lecsapolással jelentős termőterületet lehetett nyerni a Pécstől délnyugatra fekvő ormánsági területen is.89 A Beszédes József által készített és a komplex vízhasznosítási elgondolást is tartalmazó program lecsapolási terveinek egy részét 1848-ig végrehajtották, a földmunkák nagy része azonban az 1850 és 1866 közötti időszakra maradt.90 83 Siptár László 1996: 56—57. 84 Siptár László 1996: 57. 85 HSHB: 1856. 258. 86 A társulat 1839. április 4-én alakult meg Fekete-víz Lecsapoló Társulat néven a siklósi várban, tehát Stubenrauch adata mindenképpen hibás. 1841-ben Beszédes Józsefet kérték fel a csatornázási tervek elkészítésére, aki 1842 őszén (más adat szerint 1843-ban) javaslatait „Nézetek T. Baranya és Somogy megyében folyó fekete-víz és drávai öntéses lapályról, és ezzel kapcsolatban a pest-fiumei és győr-fiumei kereskedelmi nagy útról, egyszersmind Béga és bácsi csatorna biztosításáról Fiume felé” című tanulmányában foglalta össze. A társulat többször szüneteltette működését, újjáalakulása Fekete-Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat néven 1896-ban történt meg. Tevékenységéről bővebben: Ihrig Dénes (szerk.) 1973: 276-279.; Remé- nyik Bulcsú 2004; Polohn—Szappanos 1974. 87 Ihrig Dénes (szerk.) 1973: 277. 88 Stubenrauch, Moriz 1857: 206. Schwarzwasser-Regulierungs-Verein zu Fünfkirchen. „Zweck des Vereins: Regulierung des Scbwarzwassers”. 89 Ihrig Dénes (szerk.) 1973: 276. 90 Ihrig Dénes (szerk.) 1973: 278. 78
