Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
A sematizmusból több adatot nem ismerhetünk meg, de a Stubenrauch által közölt táblázat megjegyzés rovatában azt olvashatjuk, hogy 3600 öl csatornajáratot tisztítottak ki eddig, és 600 öl új csatorna számára végeztek földmunkát. Az egylet tagjai számáról, a vagyonáról, a bevételekről és a kiadásokról nem közölt adatokat a birodalmi statisztika.91 A megyehatóság által készített három kimutatás csak néhány adattal pontosítja eddigi ismereteinket. Az 1854. évi hibásan adja meg 1848-ban az alakulás időpontját, jóllehet először 1840-et írtak a táblázat rubrikájába, de ezt áthúzták. Az egylet működési engedélyét a soproni cs. kir. helytartósági osztály adta ki 1853. március 15-én a 153-as elnöki szám alatt. A hatályos jogszabálynak megfelelően rendszeresen bejelentették a közgyűlés időpontját, melyen minden esetben részt vett a főszolgabíró is, megvalósítva ezzel a kormányzati felügyeletet. A korszak végén - más egyletekhez hasonlóan - a teljes alapszabályt felülvizsgálat alá vették, melynek ekkor még nem volt meg az eredménye. 1859-ben 7 tagja van ez egyletnek, elnöke ekkor még Daróczy Zsigmond kanonok. Az 1859-ben működő egyletekről készített változásjelentés idején (1860. február 20.) viszont nem volt az egyletnek elnöke,92 de az 1862-es statisztikában ismét Daróczy kanonok neve szerepel elnökként. A kézikönyvekben közölt harmadik gazdasági szervezet az első pécsi vasgyár, a Madarász András által létrehozott Csetnek-pécsi Vasgyári Részvénytársaság Csetnek (Csetnek-Fünfkirchner Eisenwerks-Aktien Gesellschaft. Csetnek). 1844. december 14-től állt fenn - a sematizmus adatai szerint - a cseszneki [sic!] vasmű működtetésére 200 000 pft törzsvagyonnal létrehozott és 500 részvényt kibocsátott részvénytársaság. A jegyzésre jogosult háromfős választmány tagja két ügyvéd, Rock93 Alajos és Plainer Antal, valamint az alapító Madarász András volt.94 Ugyanezek az adatok szerepelnek az 1858. és az 1859. évi kötetekben is, ez utóbbiban azonban a korábbi Cseszneket már helyesen, Csetnekre javították.95 A részvénytársaságot Madarász András hozta létre, aki a Gömör megyei Csetneken örökölt egy vaskohót, és olyan szenet keresett, amelyet gazdaságosan felhasználhat. Ezt a szenet Pécsett találta meg. A nyersvasgyártás továbbra is Csetneken folyt, ez indokolta, hogy a részvénytársaság székhelye Gömörben legyen. Madarász 1843-ban kérelmezte a város tanácsától a vasgyár építésének engedélyezését, a részvénytársaság pedig egy évvel később alakult meg. 91 Stubenrauch, Moriz 1857: 206. 92 MNL BaML IV. 152. b. 11492/1857.; 819/1860.; 4322/1860. 93 Neve szerepel Reök (1859), illetve Röök (1860) alakban is. 94 HSHB: 1856. 258. A kötet Csetnek helyett Cseszneket írt. Történetéről lásd: Remport Zoltán 1996: 105-118.; Rayman 2002. 43-59.; Az első pécsi vasgyár rövid összefoglalása Pécs Lexikon 2010: 1. kötet. 149., 273. 95 HSHB: 1858. 256.; 1859. 178. 79
