Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez

iránt uj törvényes határozatok (egyleti törvényj rendeltetnek", ahogy a jogszabály fogalmaz, szükségessé vált, hogy „az egyletek iránti törvényes határozatok, különösen a közérdekekre közelebbi befolyást gyakorló egyleteknek az álladalmi igazgatósághozi viszonya tekintetében, kellő módon szabályoztassanak”. A jogszabály valamennyi típusú egyletről rendelkezik, közülük is szinte kizárólag a gazdasági tevékenységet folytató egyletekről, szabályozva ezek alapítását és tevékenységét. Az egyleti törvény 28 §-ból állt, s már az elején deklarálta az állam főfelügyeletét (1. §),20 és rögzítette, hogy szigorúan megtiltja olyan egyletek, szerveződések létrehozását, melyek célja azonos a közigazgatás vagy törvénykezés valamilyen feladatával (3. §). A 2. § szerint: „Az ilyen engedelem különösen olly egyletekre nézve kívántatik, mellyek a következő köz- és közhasznú czélok végett állíttatnak föl, úgymint a.) a tudományok és művészetek előmozdítása végett; b.J a mezőgazdászat, bánya- és erdőügy, iparüzleti szorgalom, kereskedelem vagy a termesztés más ágainak általános viszony- lataibani serkentése és fólelevenitése végett; c.) két vagy több helyek közötti szabályszerű szállítási összeköttetés fóntartása végett vizen vagy szárazon általában, különösen gőzhajózási vállalatokra; d.) vaspályák, hidak, ország- és vizi utak építése és jó karban tartása végett; e.) bányavállalatok végett; f) gyarmatosítások végett; g.J hitelintézetek végett; h.) biztosító intézetek végett; i.) általános ápoló- és járadéki intézetek végett; k.) takarékpénztárak végett; l.) kölcsönintézetek (zálogintézetek) végett; m.) az engedelem mellett fonállá egyletnekfiókegyletek fólállitásárai kiterjesztés végett".21

Az 1852-es egyleti törvény (Vereinsgesetz), miután elsősorban a gazdasággal kapcsolatos szerveződéseket szabályozta, tulajdonképpen a társasági törvény elődje volt, és szinte valamennyi paragrafusa láthatólag a gazdaságfejlesztést szolgálta. Ennél fogva ez a pátens lesz a jogszabályi alapja többek között a korszakban létrejövő vasútépítési vagy éppen vízrendezési társulatoknak is.22 A pátensek jelentős része a Bach-korszak végén, további hányada a provizórium idején elvesztette hatályát, de szinte valamennyi megsemmisült a kialakuló polgári állam- szervezet jogalkotásának folyamatában, midőn a jogalkotó létrehozta a valóban modern és korszerű ágazati jogszabályokat. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy számos esetben felhasználta a Bach-korszak jogszabályalkotásából mindévf. I. kötet. I-XII. darab. 1853. január elejétől június végéig. 1. szám. Buda, 1853. 14-21. [Landesgesetz-Regierungsblatt für das Königreich Ungarn. IV. Jahrgang, I. Hälfte. I. bis XII. Stück. 1853. Vom Jänner bis Ende Juni. Buda, 1853.] A lelőhely oldalszámai eltérhetnek attól függően, hogy melyikjogsza- bálygyűjteményt használjuk, így kizárólag a jogszabály száma, kelte és megnevezése lehet az irányadó. Rövid értékelő összefoglalását adja a Habsburg Birodalom egyletekkel kapcsolatos jogalkotásának: Kruppa, Erika 1992: 33-41.; Az alapítványok szempontjából: Halász Imre 2012: 177-178.

20 Ezzel Magyarországot (a Magyar Koronaországot) illetően tulajdonképpen megerősítette az 1790: XXIII. tc.-et, de ugyanez volt a helyzet a birodalom valamennyi koronaországában is.

21 Bősze Sándor 1997: 25-26.; 82.

22 Domanitzky Endre 2009: 17-19.

66