Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Káli Csaba: A zalai sajtó a koalíció éveiben, 1945-1947
A kommunisták mindent megtettek a Független Zala ellehetetlenítésére, sajtóperekkel való fenyegetés, helyreigazítási kérelmek követték egymást. A vádaskodások év végére tökéletesen eszkalálódtak, az Új Zala ekkor már szinte minden számában valamilyen formában bírálta a konkurens lapot. A csúcspontot az 1946. november 5-i lapszám jelentette, amelyben három helyen is „megemlékezett” — persze negatív értelemben - laptársáról. A Független Zala állta a sarat, annak ellenére, hogy szerkesztőjét, Pados Pált egy időre sikerült kitiltatni Zalaegerszegről is. A lap hetente kétszer jelent meg négy oldalon. Potenciális olvasóköre - a párt szavazótábora - kisgazdák, újonnan földhöz juttatottak, illetve a városi polgárság köreiből került ki. Emiatt híranyagában domináltak a mezőgazdaság és a gazdatársadalom helyzetét, problémáit bemutató írások. Szerkesztettsége, híranyaga - a ritkább megjelenés miatt - naprakészség tekintetében elmaradt az MKP lapjaitól. A koalíció negyedik tagja, a Szociáldemokrata Párt először Zalaegerszegen próbálkozott önálló pártlap indításával 1946. április elején, Zalai Fáklya címmel, ami azonban sikertelennek bizonyult, ugyanis a lap május 5-én megszűnt.18 A párt második kísérlete már valamennyire sikeresebb lett, bár az egyéves születésnapját új napilapjuk, a Zalai Világosság sem érhette meg. Ez a lap 1947. június 1-jén indult, viszonylag későn, szinte csak az augusztusi választások idejére képviselte érdemlegesen a szociáldemokrata párti színeket.19 Az újság szerkesztője Dombai János SZDP-s nemzetgyűlési képviselő volt, a lap Nagykanizsán jelent meg, és a Közgazdasági Rt. nyomdájában készült. Két „dudás” azonban ebben a városban sem fért meg együtt. Érdekes módon kettejük párharcának első csatájából a szocdem lap került ki győztesen, amely csata maga a megjelenés volt, ugyanis a Közgazdasági Rt. zömében szocdemszimpatizáns munkásai a hozzájuk szellemiségben közelebb álló Zalai Világosság kiszedését és kinyomtatását vállalták inkább, mivel a kapacitás és papír hiányára hivatkozva csak egy lap kiadását tudták elvégezni. A nyomdászok munkájuk révén hagyományosan szélesebb látókörű, a világ eseményeiben tájékozottabb társadalma szinte mindenhol a szociáldemokrácia törzsbázisát jelentette, de Nagykanizsán nem csak ez segítette őket az orientálódásban. Az ipar és a kereskedelem régtől meglévő jelentősége miatt Nagykanizsán a Szociáldemokrata Párt viszonylag széles táborral rendelkezett, amire ráerősített a városban nem régóta, de annál nagyobb respekttel bíró, jó fizetéseket adó Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság is. Ráadásul a Nagykanizsai Nemzeti Bizottság elnöke, Hackler János szociáldemokrata és korábban e 18 Horváth Ferenc 1978: 109.; MNL ZML IV. 404. b. 10.987/1946. 19 Horváth Ferenc 1978: 126. 249
