Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Káli Csaba: A zalai sajtó a koalíció éveiben, 1945-1947
Káli Csaba A ZALAI SAJTÓ A KOALÍCIÓ ÉVEIBEN, 1945-1947 1945-ben a háborús vereség és megszállás okozta rendszerváltás az élet más területeihez hasonlóan a sajtóban is éles és radikális fordulatot eredményezett. A politikai metamorfózis mellett a háború által szétzilált gazdasági élet is komoly hatással volt a tömegkommunikáció e viszonylag széles tömegeket érintő szegmensére. A sajtó működési lehetőségét, mozgásterét a vizsgált időszakban alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik a háborúból, különösen a vesztes pozícióból fakadó gazdasági kifosztottság, a másik pedig a szovjet megszállás tényéből eredő politikai meghatározottság. A sajtó felügyelete a magyar közigazgatási szervek részéről, mondhatni hagyományosan a Belügyminisztérium, illetve az 1945 végén felállított Tájékoztatásügyi Minisztérium ügykörébe tartozott. Önálló intézkedési jogukat azonban a Fegyverszüneti Egyezmény alapján felállított, jelentős szovjet túlsúllyal rendelkező Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) bármikor csorbíthatta, és ha érdekei úgy kívánták, ezt meg is tette, hivatkozva az említett fegyverszüneti megállapodás 16. pontjára, mely a sajtótermékek kiadásának módjáról rendelkezett.1 A fenti kereteken belül az újságkiadás formális, közigazgatási vonala mellett a sajtópolitika informális irányítása — nem figyelmen kívül hagyva a SZEB jóindulatát és érdekeit - az engedélyezett politikai pártok kezében volt. A lapok megjelentetése körüli bonyodalmak, engedélyek kiharcolása vagy éppen megvonása, sokszor „gazdasági szabályozás” (pénzkiutalás, papírkiutalás) álarcába bújva a koalíciós küzdelmek egyik fő hadszínterét jelentették.2 Az országos lapok, nem különbözve ettől a vidékiek, így a zalaiak sem, gyakorlatilag pártlapok voltak, és ezt nem is nagyon leplezték. Eleinte persze az volt a jellemző, hogy az adott lap nem „vállalt fel” konkrétan egyetlen pártot sem, hanem mintegy azok felett állva, a helyi Nemzeti Bizottság orgánumaként tüntetve fel magát szolgálta egy valamilyen okból dominánsabb párt érdekeit. Ez Zalaegerszegen a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Magyar Kommunista Párt (MKP), míg Nagykanizsán egyértelműen az MKP volt. Az MKP volt a kezdetektől fog1 1945. évi V. törvénycikk a Moszkvában az 1945. évi január hó 20. napján kötött fegyverszüneti egyezmény becikkelyezéséről. (http://www.l000ev.hu/index.php?a=3őcparam=8212 - Letöltés ideje: 2015. március 30.) 2 Kókay-Buzinkay—Murányi 1994: 195. Magánszemély nem, csak párt, minisztérium vagy különféle szervezetek kaptak lapalapítási engedélyt és ahhoz tartozó papírkiutalást. 243
