Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Káli Csaba: A zalai sajtó a koalíció éveiben, 1945-1947

va az a kivételezett párt, amely támaszkodhatott a közigazgatásban, elsődlegesen természetesen a Belügyminisztériumban elért pozícióira, bírta a SZEB maximális támogatását, így nem véletlen, hogy különösen helyi szinten a sajtóban lényegesen nagyobb teret foglalt el a társadalmi beágyazottságához képest.

A hatalomváltás után az újonnan alakuló (pl. nemzeti bizottság) vagy éppen újjáalakuló (képviselő-testület) közigazgatási hatóságok első feladatuknak tekintették a sajtó beindítását, amelyet a politikai mellett prakticista szempontok is vezéreltek. Elsőként Nagykanizsán indult meg újonnan a Zala című napilap 1945. április 7-én, hat nappal a Vörös Hadsereg bevonulása és két nappal a helyi Nemzeti Bizottság megalakulása után, amely a lapnak is gazdája lett.3 Első szerkesztője Soltész Imre volt, aki miskolci, majd budapesti újságíróskodása idején kivíva a nyilasok haragját, került a nagykanizsai internálótáborba, ahonnét a szovjetek bevonulása után kiszabadulva vette át ideiglenes jelleggel a Zala szerkesztését, helyesebben csak elindítását. Április 16-án ugyanis a Nemzeti Bizottság saját kérelmére felmentette nem egészen két hétig betöltött tisztsége alól.4 Helyére Bencze Jenőt nevezték ki, aki egészen 1949-ig szerkesztette a lapot.5

Kezdetben az újság mindössze két oldalon, eléggé hullámzó minőségű papíron heti hat alkalommal (hétfői szünnappal, mint a többi újság is) jelent meg. Az első hetek, hónapok nehézségei után kezdett „felfejlődni” négy oldalra, és ezzel együtt a papír minősége is egyenletesebb lett.

Az első oldalt rendszerint a nemzetközi események - 1945 májusáig, aztán mérsékeltebben szeptemberig javarészt a háború eseményei - töltötték meg. A második oldalon a hazai „nagypolitika” hírei, majd pedig a Zalában, elsősorban — az újság kiadási helyéből következően - Nagykanizsán és környékén, illetve a megyeszékhelyen történtek követték egymást. Az első lapszámok gyakorta tartalmaztak a polgármestertől - valójában a szovjet városparancsnokságtól - származó felhívásokat, hivatalos közleményeket, amelyek valamilyen kötelezettséget (beszolgáltatás, közmunka, igazolás) jelentettek a városlakók számára. A kül- és belpolitikai hírek a helyzethez képest meglehetősen pontosak és naprakészek voltak, az már más kérdés, hogy ezek kommentálása egy MKP-s szűrőn keresztül történt. Az élet normális kerékvágásba való fokozatos visszatérte tükröződik az újság hasábjain is. Rendszeres tudósításokat olvashatunk a Nemzeti Bizottság

3 Horváth Ferenc 1978: 101.

4 Magyar Nemzet Levéltár Zala Megyei Levéltára (MNL ZML) XVII. 28. Nagykanizsai Nemzeti Bizottság iratai. 1945. április 16-i jegyzőkönyv.

5 Horváth Ferenc 1978: 101. Benczével kezdetben nem voltak teljesen megelégedve a helyi kommunisták. A nagykanizsai városi titkár jelentése szerint: „Nem képviseli a párt érdekeit olyan mértékben, ahogy tőle azt a párt elvárná, nem a párt akarata szerint írja a cikkeket, hanem saját véleménye szerint és ez bizony nem mindig helyes.” MNL ZML X. 22. Magyar Kommunista Párt Zala Vármegyei Bizottsága iratai. 1945. 24. ő. e. 1945. november 15.

244