Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Récsei Balázs: Nagyatádi Szabó István emlékezethelyei Kaposvárott és szülőfalujában
Az alábbi írás részben nagyatádi Szabó fővárosi és főleg kaposvári köztéri szobrával, valamint erdőcsokonyai síremlékével foglalkozik dióhéjban, érintve a róla elnevezett megyeszékhelyi és csokonyavisontai utcákat.5 A köztéri szobrokról Köztéri szobor a terület tulajdonosának az engedélyével állítható fel. Ez alapvetően meghatározza az ilyen műalkotást. A hatalmon lévők itt is érvényesíthetik érdekeiket. A maradandónak szánt anyagból készülő szobrokat az állandóság igényével készítik, illetve állítják. A köztéri műalkotásoknak funkcionálisan két alaptípusát különböztetik meg: 1. díszítő szobrok, 2. emlékművek. Utóbbiakat is két kategóriára osztja a szakirodalom: emlékmegőrző alkotások, illetve politikai emlékművek. A politikai témájú emlékmű feladata, hogy olyan politikailag, ideológiailag „hasznosítható” történelmi személyt, eseményt állítson a publikum elé, aki vagy amely az adott rendszer eszményeit, értékrendjét emeli ki, illetve legitimálja, erősíti. Mindezek hagyományainak fenntartását az ilyen köztéri műalkotások megkönnyítik.6 A jelen írásban szereplő nagyatádi Szabó István-szobroknak és síremlékének is ez volt a fő funkciója. A nagyplasztika mindig jelentős mecenatúrát igényel. Az anyagi alapot biztosító megrendelő lehet magánszemély vagy önkormányzati, illetve állami szerv, intézmény, esetleg formális vagy informális társadalmi szerveződés. Az átvevő - aki tulajdonba veszi — azonban mindig a közteret is uraló hatalmi szerv. Itt dől el, 5 Az elmúlt években több 20. század első felében készített kaposvári köztéri szobor keletkezéstörténetének dokumentumait tártam fel, illetve publikáltam belőlük tanulmányokat. Récsei Balázs: A kaposvári Kossuth Lajos-szobor történetéből. In: Somogy megy múltjából. Levéltári évkönyv, 43-44. Kaposvár, 2015. 61-78.; Uő: Az első kaposvári Rippl-Rónai József-szobrok történetéből. Uo.: 111-140.; Uő: A kaposvári Németh István-szobor történetéből. Uo.: 141-182. Ezeknek az eredményes kutatásoknak a kapcsán joggal valószínűsítettem, hogy nagyatádi Szabó István kaposvári szobra és erdőcsokonyai síremléke felállításának forrásait kikeresve és feldolgozva az egykori miniszter emlékezetéről egy átfogó dolgozat készíthető. Sajnos az elsődleges forrásokat nem sikerült fellelni a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárában. Sem a szobornak helyszínt adó Kaposvár város irataiban, sem a körjegyzőségi, főszolgabírói, illetve alispáni iratokban nem sikerült megtalálnom a síremlék állítására vonatkozó dokumentumokat. Az alispáni iktató- és mutatókartonok, valamint a kaposvári iktató- és mutatókönyvek szerint pedig számos irat keletkezett mindkét ügyben. Mivel selejtezési jelet, valamint őrjegyet sem találtam a forrásokban, így valószínűsítem, hogy a kommunista hatalomátvétel során vagy azt követően távolították el a vonatkozó iratokat. Nagyatádi Szabó emlékezetét ezzel is igyekeztek kitörölni a történelem lapjairól. Tehát alapvető, elsődleges írott források híján csak jórészt másodlagos, főleg sajtóforrásokra támaszkodva lehetett a két műalkotás keletkezéstörténetének egyes elemeit felvázolni. 6 Potó János 2003: 17-19. 188
