Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Récsei Balázs: Nagyatádi Szabó István emlékezethelyei Kaposvárott és szülőfalujában

hogy megfelel-e az uralmon lévők érdekeinek a szobor. A zsűri sokszor megegyezik az átvevővel. Ha nem — tehát szakemberekből áll —, akkor hatásköre csekély: csak a szakvéleményét terjesztheti az átvevők, azaz a döntéshozók elé.7 A Somogy megyeszékhelyén állított nagyatádi Szabó-szobornak formálisan a megrendelői és az átvevői egyaránt Kaposvár Megyei Város vezetői voltak. Hogy Kaposvár mennyire nem saját akaratából állította ezt a szobrot, az is valószínűsíti, hogy sajtópropaganda nem folyt ez ügyben, és külön helyi nyilvános pénzgyűjtést sem szerveztek, illetve a városi költségvetésben sem említették a szoborkészítés összegét. Az instrukciók a Földművelésügyi Minisztériumból érkezhettek. Zsűrire nem volt szükség, mivel Somogy megye székhelyvárosában a fővárosi nagyatádi Szabó István-szobor már korábban szakmai bírálatnak alávetett másolatát állították fel.

Az átvevő már az alkotás elejétől - a témaválasztástól - beleszól(hat) a műalkotásba. Ha nem hatalmi kezdeményezésre és nem közpénzből születik egy szobor, akkor is a politikai-hatalmi viszonyoktól függ közterületen való felállítása.8

A díszítő szobor funkciója a nevében rejlik. Általában ezeket is az „urbanisztikai erővonalak ”9 találkozásaiban helyezik el.

Az emlékművek a közterületen állított alkotások másik csoportját képezik. Altípusai a szakirodalom és a gyakorlat alapján:

1. emlékmegőrző,

2. politikai.10 11

Az emlékmegőrző alkotások, a portréemlékművek is hordoznak politikai töltetet, de a hatalmon lévők számára ennek szinte elhanyagolható a jelentősége. Ezeket nemzeti emlékműveknek is nevezik.11 Mintegy átmeneti kategória a szimplán díszítő funkciójú műalkotások és a direkt politikai emlékművek között.12

A megrendelő és az átvevő — a hatalom letéteményese - a politikai emlékműnél elsősorban a politika és nem az esztétika szempontjait érvényesíti. Ezért is nehéz ezeknél az alkotásoknál elkerülni, hogy „.

..az emlékmű ne kerüljön giccs- helyzetbe” .13

A spontán, természetes történelmi emlékezet az urbanizálódó világban alig-alig vagy már egyáltalán nem működik. Ezért „.. .apolitikai emlékművek nem emlékezet és történelem metszéspontján keletkeznek, hanem a rekonstruált múlt és a politikai érdek metszéspontján".14

7 Uo.

8 K. Kovalovszky Márta 1978: 9-10.; Potó János 2003: 20.

9 Dorfles, Gillo 1986: 75.; Potó János 2003: 18.

10 Wehner Tibor 1986: 8.; Potó János 2003: 19.

11 Sinkó Katalin 1985: 6-8.; Potó János 2003:19.

12 Potó János 2003: 19.

13 Dorfles, Gillo 1986: 75-76.; Potó János 2003: 21.

14 Potó János 2003: 25.

189