Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és Bethlen 1922-es kampánya

mot nagyatádi Szabó István és pártja is támogatta.) Sőt azt is kimondta: „Nem akarunk olyan földreformot sem végrehajtani, amilyet a románok és szerbek csináltak." Ezek a gondolatai is bizonyítják, hogy Bethlen nem akart széles körű, demokra­tikus földreformot. „Tudom, hogy vannak, akik járnak-kelnek ebben az országban - mondta - és azt hirdetik, hogy ezt a törvényt nem tudjuk végrehajtani." Ezzel többek között Mezőfire és pártjára is célzott. Erről a kérdésről a Zsilinszky által szer­kesztett Szózat c. fajvédő napilap már így írt: „A zsidó Mezőfi Vilmos [...] rendkívül ügyel arra, hogy fóldosztási bolondgombáit rá ne bizonyíthassák." A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az 1921 augusztusában elfogadott ingó- és ingatlan-vagyonváltsági törvény alapján a nagybirtokosok által leadandó mintegy 500 000 kát. holdat az igényjogosultak fogják megkapni. „Ezzel az ezer holdon felüli birtokosok kezéből kivesszük a földek 15-20 százalékát." A királykérdésről szólva elítélte a két királypuccsot és annak szervezőit. „Mi nemzeti királyságot akarunk, független Magyarországot. Ettől nem tágítunk. Azért fogtunk össze nagyatádi Szabó Istvánnal, (Éljenzésj hogy kellő időben végre is hajtsuk ezt." A háború és a forradalmak után a függetlenség jelszava még hatékony jelszó volt a parasztság körében. Bethlen ezt is jól használta fel a kampányban. Derecskén nagyatádi Szabó azzal is indokolta a Kisgazdapárt Egységes Párttá bővítését, mert „csak így tudunk tekintélyes, belsőleg rendezett országot terem­teni a külföld előtt és csak így biztosíthatjuk magunknak a külföldi hitelt és tudhatunk előnyös gazdasági szerződéseket kötni a külfölddel". Ezért az egyéni és csoportérde­keket alá kell rendelni az ország érdekének. Ezzel együtt is a Kisgazdapárt „elvi programja” érintetlen maradt - mondta. Itt azonban a tömegből többen bekiabáltak: „Hol a titkosság? Hová tették a szavazati jogunkat?” Nagyatádi Szabó így folytatta: „Ha én az ország érdekében össze tudtam fogni Bethlen István gróffal, akkor önök is támogathatják a párt hivatalos jelöltjét." Erre sokan ezt kiabálták: „Nem kell nekünk!” A zajban a parasztpolitikus kijelentette: „Azt mondják rám, hogy eladtam a kisgazdapártot. Ez nem igaz. Pár­tunk ugyanaz, ami volt csak kibővítve!' Erre valaki bekiabálta neki: „Az urakkal egy tálból eszik cseresznyét/” Zsilinszky jelöltsége pedig azt kiabálták, hogy „nem kell nekünk a csizmások ellensége! Minek hozták ide?” Ebben a hangzavarban nagya­tádi Szabó István percekig nem jutott szóhoz. Ezért mérgében lekapta fejéről a kalapját, és földhöz vágta. Egy pillanatra csend lett. Ekkor a parasztpolitikus megkérdezte a tömegtől: „Kisgazdák maguk? — Igen! — kiáltották vissza. — Es nem hallgatják meg a saját vezérüket! Ez nem járja!”Végül még egyszer ajánlotta képvi­selőnek Zsilinszkyt. Az állandó hangzavarban Gömbös sem tudta elmondani a beszédét. Ezért ő bejelentette, hogy Derecskén marad, és a „majd megtanítom én magukat... ” fenye­gető megjegyzést tette, amit később letagadott. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom