Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai

pedig a 48-as függetlenségi programmal kampányoló dr. Gerő Ernő budapesti ügyvéd indulása bontotta meg. A gazdapárt elnöke az elbukott választás ellenére sikeresnek értékelte a kampányt, hiszen a voksolás alkalmával 1063 kisgazda szavazót sikerült mozgósítaniuk. A pártelnök nyilatkozatát közlő helyi kormány- párti napilap Somogy vármegye panteonjába emelte nagyatádi Szabó Istvánt.

„Pár évvel ezelőtt a somogymegyei parasztság mélyéből kibukkant Szabó István alakja. A kisgazdák nyugtalan elégedetlensége, százféle baja és keserve nemsokára elküldte Szabó Istvánt a parlamentbe. Szabó István a magyar kisgazda erős szemét, tiszta észjárását és egészséges lelkét vitte magával. A nagyatádi képviselőben volt koncepció, parlamenti fólszólalásaiban tanúságot tett gondolkodásának tömörségéről, akaratának acélosságáról és arról, hogy hivatottsága forrón áthatja ezt az egyszerű, tisztalelkű embert.”180

Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1913. augusztus 4-én tartott évnegyedes közgyűlésén tárgyalta az új kormány bemutatkozó leiratát. A megyegyűlés tárgysorozatát előkészítő állandó választmány — Márffy Emil indítványát elfogadva - a vármegye részéről bizalmi felirat küldését javasolta. A javaslatról természetesen vita kerekedett. Az állandó választmány tervezetével szemben Pallavicini György őrgróf indítványozta, hogy a leirat felett a közgyűlés felirat küldése nélkül térjen napirendre. Gróf Andrássy Gyula fiatal arisztokrata híve arra kérte a megyebizottsági tagokat, amennyiben mégis a bizalmi felirat mellett foglalnak állást, a törvényhatóság emlékezzen meg Lukács László kormányfői működéséről is („hogy ha Tiszának bizalmat szavaznak, szavazzanak bizalmat Lukács Lászlónak is"). A szegvári választókerület országgyűlési képviselőjének élcelődése után Széchényi Aladár tört pálcát a miniszterelnök felett. A durva beszédmodora miatt többször rendre utasított görgetegi földbirtokost szónoklata alatt a munkapárti tábor az aradi választás felemlegetésével zavarta. Széchényi után gróf Hoyos Miksa érvelt a bizalmi felirat mellett. A somogyi munkapártiak vezére után nagyatádi Szabó István utasította el az állandó választmány javaslatát. A felszólalók sorában a kisgazda honatyát Mozsonyi Sándor kadarkúti református lelkész követte, aki a bizalmi felirat mellett foglalt állást. Dr. Vajda Elemér tabi ügyvéd, gróf Somssich Béla és végezetül Novák János kisgazda országgyűlési képviselő viszont az állandó választmány tervezetével szemben szállt síkra. A név szerinti szavazáson a leadott 292 szavazat közül 208 esett az állandó választmány javaslatára, 84 pedig ellene. Somogy vármegye tehát 124 szótöbbséggel bizalmat szavazott a Tisza-kormánynak.181

180 Az ellenzék a nagyatádi képviselő ellen. Somogyvármegye, 1913. július 12. 1.

181 Somogymegye bizalmat szavazott. Somogyvármegye, 1913. augusztus 5. 1—2.; Somogy bizalma a miniszterelnök iránt. Somogyi Hírlap, 1913. augusztus 5. 1-2.; Somogymegye bízik Tiszában. Somogyi Ellenzék, 1913. augusztus 7. 1-2.

155