Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
„ Somogy vármegye közönsége gróf Tisza István miniszterelnöknek s a vezetése alatt megalakult kormánynak bizalmat szavaz és feliratilag biztosítja, hogy örömmel és hazafias buzgalommal fogja hazánk kulturális és közgazdasági fejlődését szolgáló önzetlen törekvéseiket mindenkor támogatni.”ш Utószó gyanánt A gróf Tisza István képviselőházi elnöksége alatt lezajlott botrányok politikai következményeit a hivatalos Somogy vármegye megfontoltan kezelte. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága (a vármegye egészét képviselő, legjelentősebb testületi szerve) nem rendkívüli, hanem rendes évnegyedes közgyűlésein tárgyalta a képviselőházi obstrukcióval foglalkozó átiratokat és a Tisza-kormány bemutatkozó leiratát. Makfalvay Géza főispán és a vármegyei közigazgatás higgadtan figyelte a politikai feszültségeket. Beszédes tény, hogy a vármegye területén történt „legcsekélyebb népmozgalomról" is értesülő főispán iratai között nincs nyoma az 1912. június 23-i kaposvári és szigetvári népgyűlésnek, habár a közigazgatás szakközegei az újságok beszámolói szerint részt vettek ezeken az eseményeken. Somogy vármegyét legfeljebb országgyűlési képviselőit tekintve lehetett volna ellenzéki beállítottságú törvényhatóságként jellemezni, hiszen az 1910. évi általános választások alkalmával a nyolc somogyi mandátumból hármat a gazdapárt, kettőt a Kossuth-párt, kettőt a munkapárt, egyet pedig a néppárt szerzett meg. A vármegyei ellenzéki szavazótábor többsége kisgazda volt, vezérük, nagyatádi Szabó István pedig „nem hozta haza” a képviselőházban (sajnos) általánossá vált stílust. A gazdapárt vezére, habár kivezették az országgyűlés épületéből, az ellenzéki hangadókkal ellentétben nem ült be az ellenparlamentbe, felszabaduló törvényhozói munkaidejét inkább pártja szervezésére fordította. A kisgazdapárt szervezeti építkezését egyébként csak kismértékben akadályozta, hogy Tisza merénylője gazdapártiként (is) jellemezte önmagát. A nagyatádi Szabó Istvánnak számtalan kellemetlen percet okozó Kovács Gyula nem volt a somogyi úri társaság tagja, sőt nem volt Somogy vármegyei illetőségű sem. Hiába élt Inámpusztán, s hiába vásárolt 1907-ben Uzdpusztán 150 kataszteri holdas birtoktestet, a gyomai képviselő nem volt göllei illetőségű. Kovács szülőhelyén, a Tolna vármegyei Felsőiregen bírt községi illetőséggel. (A községi illetőségnek nem feltétlenül kellett egybeesnie az állandó lakóhellyel.) Társadalmi tevékenysége is Tolnához, Dombóvár környékéhez kapcsolta. Országgyűlési képviselővé választásáról a somogyi sajtó nem is emlékezett meg, 182 MNL SML IV. 402. a. 1913. évi közgyűlési jegyzőkönyv, 718/14510. 156
