Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai

választmány javaslatával szembemenő ellenindítványt tett. A következő felszólaló, gróf Hoyos Miksa hatásos beszéddel érvelt a javaslat elfogadása mellett. A somogyi munkapártiak vezére az országot gyengítő, a magyar parlamentarizmus presztízsén véres sebeket ejtő „rákkórként” aposztrofálta az obstrukciót, melyet a közjó érdekében pusztított el az alkotmányos többség. Hoyos elismerte, hogy a házelnök eljárása a képviselőház házszabályát betű szerint nem fedte, de, mint mondotta, az ország közgazdasági és honvédelmi érdekei megkívánták e „fájdalmas” intézkedését. A munkapárti vezérszónok beszédét „percekig tartó lelkes ováció követte”. A németladi földbirtokos után Kiszely László, a Nagyatádi M. Kir. Járásbíróság vezetője emelkedett szólásra, aki az átiratok határozat nélküli irattárba helyezését javasolta. A nagyatádi járásbíró „neutrális” indítványa után Mernye István, a törvényhatósági bizottság nagydobszai illetőségű kisgazda tagja „kiforratlan” beszéddel, majd nagyatádi Szabó István országgyűlési képviselő a tőle megszokott nyugalommal érvelt Széchényi gróf javaslata mellett. A soron következő felszólalók közül Inkey József báró az állandó választmány javaslata, Novák János országgyűlési képviselő az ellenindítvány, dr. Piszár Antal barcsi ügyvéd pedig újfent az obstrukció elítélése mellett tett hitet. A következő felszólaló, dr. Hegyi Árpád rendkívül hosszú felszólalással „örvendeztette meg” a publikumot. Az országgyűlési képviselő szónoklatát a közgyűlés többsége a szavazást hátráltató időhúzásként értékelte, s zajosan tiltakozott a technikai obstrukció me- gyegyűlésbeli beköltözése ellen. A honatya után Verbai József barcsi mészáros következett szólásra, akit folyamatos hazaárulózása s „imparlamentáris kifejezései miatt” számtalanszor rendreutasított a közgyűlésen elnöklő főispán. Verbai s az őt követő felszólalók - dr. Kriszt Béla szigetvári ügyvéd, dr. Nicsovics Sándor kaposvári ügyvéd, Gaál Gaszton balatonboglári földbirtokos, korábbi ország- gyűlési képviselő - az ellenjavaslatot támogatták. Széchényi gróf zárszava után a közgyűlés név szerinti szavazással — 171 szavazattal 89 ellenében - elfogadta az állandó választmány felirati javaslatát.144 Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyve így örökítette meg a határozatot:

„Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága - a parlamentarizmus lényegével össze nemférő obstrukció tekintetében eddig is elfoglalt álláspontjánál fogva — a parlament többsége által a képviselőház munkaképességének helyreállítása céljából — az ismételten meg kísérelt békés kiegyenlítés sikertelensége folytán igénybe vett rendkívüli eszközöket - bár azok szükségességét mélyen fájlalja — mint a parlamenti többség akaratának érvényesítésére egyedül lehetséges és szükséges önvédelmi intézkedéseket indokoltnak tartja.

144 Somogy megye bizalmat szavazott. Somogyvármegye, 1912. augusztus 6.1-3.; A vármegye közgyűlése. Somogyi Hírlap, 1912. augusztus 6. 1-2.; Bizalom a kormánynak. Somogyi Ellenzék, 1912. augusztus 6. 1—2.; Epizódok a megyegyűlésről. Somogyvármegye, 1912. augusztus 7. 2.; 171 : 89 Somogyi Hírlap, 1912. augusztus 7.1.

148