Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
154 148 korona 48 fillér vételárért eladta a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének. Az uzdpusztai birtoktestet megvétele napjától a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. javára bekebelezett 90 000 koronás jelzálog terhelte, melyhez 1911 novemberében a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank Rt. 13 500 koronás végrehajtási jelzáloga társult.73 Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy jómódú édesapja a bajban a honatya segítségére sietett.74 A budapesti királyi főügyész előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete miatt kérte a képviselőháztól Kovács Gyula mentelmi jogának felfüggesztését. A képviselőház a mentelmi bizottság javaslatára75 Kovács mentelmi jogát 1912. június 25-én tartott 404. országos ülésén felfüggesztette.76 A döntés következményeként a képviselő vizsgálati fogságba került. Július 6-án a törvényszéki orvos szakértő vizsgálata és engedélye után a honatyát a Herzl-féle szanatóriumból az Alkotmány utcai fogházba vitték. Védelmét a Justh- párt tagjai, dr. Polónyi Dezső - a kézdivásárhelyi választókerület országgyűlési képviselője - és dr. Gonda Henrik látták el. Július 7-én Tisza is vallomást tett a vizsgálóbíró előtt. A házelnök elmondta, látta, hogy Kovács többször célzottan felé lőtt. Október 28-án az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményt adott ki a merénylőről, mely szerint Kovács Gyula sem a merénylet előtt, sem pedig a merénylet után nem szenvedett elmebetegségben. Az orvos szakértői testület megállapította továbbá, hogy a honatya ingerlékeny idegrendszerrel bírt, s bűntettének elkövetésekor „oly felindult állapotban volt, amely akaratának szabad elhatározási képességét jelentékenyen befolyásolta”. A vádhatóság november 23-án nyújtotta be vádiratát a törvényszékhez, melyben Kovács Gyulát szándékos emberölés kísérletével vádolta.77 Az ügyet 1912. december 16-17-én hatalmas érdeklődéstől kísérve a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék esküdtbírósága78 tárgyalta. Az első tárgyalási napon került sor Kovács, Tisza, valamint a tanúk meghallgatására. Kovács kijelentette, fel akarta áldozni életét az alkotmány védelmében, s visszavonta a me73 MNL SML VII. 5. b. Göllei 928. számú telekkönyvi betét. 74 Strasser Henrik az 1911-ben kiadott gazdacímtár adatai szerint bérelte Esterházy Miklós herceg göllei 2442 kataszteri holdas birtokát, valamint az újdombóvári Esterházy-uradalom és a kaposszekcsői Ester- házy-uradalom egy-egy részét. Lásd Rubinek Gyula (szerk.) 1911: 54., 600., 739., 748. Az Üjdombóvá- ron mezőgazdasági szeszgyárral is bíró nagybérlő Somogy vármegye legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagjainak 1913. évi névjegyzékén a 91. helyen szerepelt. (Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1912. december 19. 888.) 75 Képviselőházi Irományok, 1910-1915: 18. kötet. 356-357. 76 Képviselőházi Napló, 1910—1915: 17. kötet. 74—75. 77 Donáth Regina 1935:13-14. 78 Az 1897. évi XXX. te. minden büntető hatáskörű törvényszéknél esküdtbíróságot szervezett. A törvény az esküdtbíróságot az elnökkel együtt 3 bírói taggal és 12 esküdttel (az ún. esküdtszékkel) szervezte. Ezek a törvény szerint nem együtt ítélkeztek; a tények megállapítása, a bűnösség és a minősítés kérdésében az esküdtek, a büntetés kiszabása kérdésében a bírói tanács foglalt állást. 133
