Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
A kizárás a képviselőház 382. országos ülésén - május 29-én - vette kezdetét. Ezen a tárgyalási napon a mentelmi bizottság javaslatára a ház többsége folytatólagosan még három nappal megtoldotta a képviselő kizárását.70 A kizárások miatt tehát nem vehetett részt a „hírhedt” június 4-5-i üléseken sem.71 Június 7-én Kovács Gyula a nagyközönség részére fenntartott emeleti páholyból figyelte, ahogy a rendőrök kitessékelték az ülésteremből az ellenzéki képviselőket. A karzaton helyet foglaló hölgyek tetszésnyilvánítással kísérték a karhatalom ténykedését, amin Kovács felháborodott, leosont az emeletről, s elrejtőzött a földszint bal oldali (hírlapírói) karzatának egyik oldalajtajánál. Mikor Tisza újra megnyitotta az ülést, Kovács félrelökte az útjában állókat, beugrott az ülésterembe, és lőtt... Az öngyilkosságot megkísérlő Kovács Gyulát családja kérésére a Városligeti fasorban működő Herzl-féle szanatóriumba szállították, ahol eltávolították koponyájából a lövedéket. Az előzetes letartóztatásba helyezett sebesült iránt igen nagy volt az érdeklődés, a közvélemény egy része ugyanis mint nemzeti hőst, mártírt ünnepelte. Betegszobáját elárasztották virággal, levelek és táviratok tömegében érdeklődtek állapota felől. Képviselőtársai közül Huszár Károly néppárti honatya és Justh Gyula látogatta meg. Választókerületének több községe is küldöttséget indított Budapestre, akik miután nem nyertek bebocsátást a rendőrség őrizete alatt gyógyuló beteghez, virágcsokrokkal biztosították hűségükről képviselőjüket.72 Az üggyel megbízott Szlavek Ferenc, a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék vizsgálóbírója még a merénylet napján helyszíni szemlét tartott a képviselőházban, majd Kovácsot is kihallgatta. A merénylő honatya tagadta, hogy meg akarta ölni Tiszát. Vallomása szerint hirtelen felindultságában tört be az ülésterembe, a házelnökre nem célzottan, hanem „ijesztésül” lőtt, s legfőbb célja a figyelemfelkeltő öngyilkosság volt, mely cselekedettől Tisza „megrendülését” és politikai irányváltását remélte. Arra a kérdésre, hogy voltak-e bűntársai, Kovács határozott nemmel felelt. A nyomozóhatóság két kérdésre hegyezte ki vizsgálatát: Kovács előre megfontoltan követte-e el tettét, illetve anyagi romlása feletti kétségbeesése késztette-e a merényletre. A hírlapok ugyanis a merénylet után azonnal tényként közölték, hogy a gyomai képviselőnek kétszázezer koronát túlhaladó tőzsdei vesztesége volt, melynek kiegyenlítésével nem tudott megbirkózni. Habár családja természetesen cáfolta a csődöt, mindenesetre tény, hogy Kovács 1907 októberében vásárolt 150 kataszteri holdas göllei birtokát 1912 februárjában 70 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 16. kötet. 313-314. 71 1912. június 4-én és 5-én a képviselőház délelőtt és délután is ülésezett. 72 Donáth Regina 1935: 10-11. 132
