Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
kezelése érdekében ismét kérte a ház feloszlatását.66 Május 21-én, miután a ház egyik jegyzője felolvasta Návay Lajos házelnök lemondólevelét, óriási perpatvar tört ki a házban, az emeleti karzatokról pedig - valószínűleg a Justh-párt szimpatizánsai - kormányellenes röplapokat szórtak az ülésterembe. Kovács Gyula ellenzéki képviselőtársaihoz hasonlatosan végigkiabálta az ülést. Másnap - május 22-én - a szavazóurna magához ragadásával egy rövid időre megakadályozta gróf Tisza István házelnökké választását. Tettéért a ház többsége a mentelmi bizottsághoz utasította. A május 23-i ülés közben folyamatosan jöttek a hírek a Budapest utcáin zajló tüntetésekről. A „szenvedélyek elszabadulásáért” a kormánypárt a Justh-pártot, az ellenzék a képviselőházi többséget kárhoztatta. A tárgyalást Kovács Gyula - másokkal együtt - folyamatos bekiabálásokkal zavarta. Az elnök rendreutasító szavait időszerű riposzttal utasította el („Minket is le kell durrantani, mint odakint az embereket!”). A nagyszámú sebesültről érkező hírek még inkább felkorbácsolták az indulatokat. Miután Tisza megunta az elemében lévő Kovács folyamatos feleselését, indítványozta a képviselő mentelmi bizottság elé rendelését. A házelnök javaslatát a ház többsége ismét elfogadta. A már másodízben a mentelmi bizottsághoz utalt képviselő azonban továbbra is kiabált. Az elkövetkezendők ismeretében érdemes idézni a Képviselőházi Naplót: „Kovács Gyula: Törvényhozókhoz illő cinizmussal nézzük, hogy lemészárolják a népet! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hallgasson! Fogja be a száját!) Amit kötelességemnek tartok, azt megteszem, még ha valamennyien is ellenem jönnek! (Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Törvényhozói kötelességünk azt a népet megvédel- mezni, nem pedig legyilkolni hagyni!" Ellenzéki elvbarátaitól eltérően, akik a véres tüntetésekért a munkapártot és/vagy a kormányzatot okolták, Kovács a sebesültekért és a halottakért egy személyben Tiszát tette felelőssé.67 A május 24-i országos ülésen a házelnökválasztáson tanúsított magatartása miatt, a mentelmi bizottság javaslatára, a képviselőházi többség 30 napra kizárta az ülésezésből.68 69 Az „urna-lovag"69 a határozat kihirdetése előtt és után is folyamatosan közbekiabált, ezért a házelnök javaslatára a ház többsége ismét a mentelmi bizottság elé utalta. 66 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 16. kötet. 224. 67 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 16. kötet. 280-289. 68 Képviselőházi Napló, 1910-1915:16. kötet. 295-299. 69 Az 1912. május 24-i országos ülésen Pál Alfréd, az ökörmezei választókerület (Máramaros vármegye) munkapárti képviselője „urna-lovag -nak nevezte Kovács Gyulát. Képviselőházi Napló, 1910-1915: 16. kötet. 294. 131
