Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Gőzsy Zoltán: A Magyar Történelmi Társulat 1885. évi kongresszusa és a magyar történelemoktatás
it. A tanítás révén az adott kor gondolkodását, szellemi közegét kellett felvázolni. A tanításban központi szerepet kapott a nemzeti, az egyetemes történelemben pedig az európai és az (észak-)amerikai történelem. A történeti fejlődést az intézmények (hűbériség, kereszténység, pápaság, császárság, illetve kormányszervek, vármegyék) változásain mutatták be.13 A történelem korabeli tanításán (törvényi szabályozás, tantervek, tankönyvek) keresztül részben a kor ideáljait, eszményeit, erkölcsi normáit, művelődési viszonyait, részben pedagógiai alapelveit, célkitűzéseit, történeti gondolkodás- módját láthatjuk.14 Az elsőről elmondhatjuk, hogy olyan állampolgárokat kívántak nevelni, akik egyrészt nemzeti érzülettel bírnak, másrészt képesek folyamatában (haladásában) látni az egyetemes kultúra és a magyar állam történetét, hivatalukban vagy állásukban képesek megfelelő tudás birtokában tevékenykedni. A másodikkal kapcsolatban kiemelhetjük a szellemtörténeti szemléletet, a fejlődés gondolatát, illetve az oktatásban a pszichikai elvek figyelembevételét. A magyar történetírásban a 19. század második felében komoly és mélyen gyökerező ellentétek húzódtak, elsősorban politikai, köztörténeti szempontból, az aulikus és függetlenségi meggyőződés köré csoportosulva.15 A történelemtanításban egy részben ehhez kapcsolódó, részben ettől független kérdéskör határozta meg az ellentéteket, mégpedig a nemzeti és egyetemes történelem oktatásának egymáshoz fűződő viszonya, hogy melyik kapjon nagyobb hangsúlyt, melyik domináljon, melyik kerüljön fókuszba, hogy egymással párhuzamosan vagy egymástól külön tárgyalják-e, s milyen hierarchikus viszonyban álljanak egymással. Ezek a viták az 1870-1880-as években a Magyar Tanügy oldalain zajlottak, majd a Tanáregyesület Közlönyében 1883-1885-ben Felméri Lajos16 és Török István17 közt folyt eszmecsere erről a témáról. Előbbi a magyar történelmet preferálta, míg utóbbi a rendszeres világtörténelmet sürgette.18 A felmerült kérdések tisztázására kiváló alkalmat jelentett a Magyar Történelmi Társulat 1885. évi kongresszusa, melynek történettanítási osztályába Trefort Ágoston miniszter A nyolc osztályban nyolc kultúrkör és - ennek megfelelően - nyolc érdeklődési kör alkotta a tananyag gerincét. Ziller koncepciója szerint a történelem, az irodalom, a művészet erkölcsformáló. A történelmi és irodalmi órákat a gyermeki fejlődés jól körülhatárolt periódusaihoz illesztette. Pukánszky-Németh 1996: 345. 13 Katona András III. 2006: 1., 3., 10. 14 Mindezen értékek és a körülöttük zajló viták jól kirajzolódnak a tantervek kiadását előkészítő Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsadó testületé, az Országos Közoktatási Tanács jegyzőkönyveiből is. Ennek munkájáról lásd bővebben: Csibi-Dévényi 2016. 15 Gunst Péter 1995: 154—157. 16 Felméri Lajos (1840—1894) egyetemi tanár. A kolozsvári egyetemen neveléstant tanított. 17 Török István (1849-1918) a kolozsvári gimnázium történelemtanára, több történelemtankönyv szerzője. 18 Márki Sándor 1902: 58. 99
