Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
II. A CUKORRÉPA TERMESZTÉSE ÉS A MIR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ 1929-33. ÉVI GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG KÖZÖTTI ÉVTIZEDEKBEN 1. A cukorrépa-termesztés nehézségei Délkelet-Dunántúlon az első világháború éveiben Az I. világháború előtti évtizedekben a mezőgazdaság dinamikusan fejlődött, a tőkés nagybirtok-üzemek a piaci igényekhez igazodva mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben már a korszerűbb technológiát alkalmazták és e tekintetben többé-kevésbé egységes képet is mutattak. Természetesen ez korántsem jelentette még azt, hogy akár az önkezelésű nagybirtok-üzemek, vagy pedig a tőkés nagybérletek azonos technikai szinten állottak volna, a tőkeerősség tekintetében ugyancsak különböztek. Mindezek ellenére mégis kijelenthetjük, hogy a közös vonások, így az ipari növények térhódítása, azzal összefüggően pedig a modernebb technikai eszközök alkalmazása — gőzeke, mélyszántás, műtrágya — a paraszti kisüzemektől eltekintve, majd mindenütt általánossá vált, noha kétségkívül nem egyforma mértékig. A cukorrépa termesztése a kaposvári cukorgyár körzetében — elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megyékben — az 1910-es évek elején a termelés meny- nyiségében és a minőségében egyaránt addig el nem ért eredményeket tudott felmutatni. Ez a jelenség azonban országosan is jellemző volt, a korszerűsítés eredményeképpen a növénytermesztés változatosabb lett, a termésátlagok pedig növekedtek. A kataszteri holdankénti termésátlagok 1882 és 1914 között az alábbiak szerint alakultak:™ 25. táblázat Év Búza % Árpa % Kukorica % Cukorrépa % Burgonya % ________ q q q q q 1 882-85 6,56 100,00 6,33 100,00 8,22 100,00 113,59 100,00 41,85 100,00 1911-14 7,47 113,87 8,34 131,75 10,17 123,72 153,59 135,21 47,77 114,14 A cukorrépa 35,21 %-os növekedésével kiemelkedően az első helyet foglalta el, természetesen — a nehézségek ellenére — éppen a jövedelmezősége miatt vált a nagybirtok-üzemekben egyre általánosabbá. A kaposvári cukorgyár körzetében megtermelt és a gyárban feldolgozott répa mennyisége meghaladta az egymillió mázsát, a csúcstermelésnek számító 1912- 13-as üzemévben pedig a másfélmillió mázsát is elérte.230 A répa cukortartalma az első évtizedhez viszonyítva 3-4%-kal növekedett. Ezt az egyenes ívű fejlődést törte meg az első világháború, olyan helyzetet teremtve, amelyre sem a magyar 97
