Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
6. A cukorrépa-termesztés népszerűsítése A gyár igazgatója, 1904-ben a Szentimrei Földműves Iskola igazgatójához írt levelében — a cukorrépa-termesztés nagy horderejére hivatkozva — kérte, hogy az iskolai oktatás keretén belül is népszerűsítsék a cukorrépa-termesztés előnyeit. Az iskola igazgatója válaszlevélben közölte, hogy támogatni fogja a gyárvezetés ez irányú törekvését, hisz a tanulóknak már évek óta — igaz, hogy csak kisebb területen - bemutatják a cukorrépa-termesztés technológiáját és a szükséges elméleti tudnivalókat is tanítják.6' Az igazgatóság együttműködve Somogy, Tolna és Baranya megye gazdasági egyesületeivel, népszerűsítő előadásokat szervezett, amelyeket a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárai — az ország legkiválóbb cukorrépa-szakértői — tartottak. Ezeket az előadásokat a Köztelekben országosan is közzétették. A lapban elismerően írtak az 1907. február 14-i kaposvári előadásokról, Linhart György, Cserháti Sándor és Jablonowszky tanárokról, akiknek „meghallgatására kb. 150 répatermelő és gazdatiszt jött össze”.68 Hensch Árpád agrár- közgazdász a Köztelekben írt cikkeiben a cukorrépa-termesztés jövedelmezőségét elemezve megállapította, hogy amíg a cukorrépa kát. holdankénti tiszta jövedelme 80 korona volt, addig a tengeri tiszta jövedelme csak 39 koronát tett ki.66 A cikória termesztésének is komoly hagyományai voltak Somogy megyében és Délkelet-Dunántúlon. A hagyományos gazdálkodáshoz szokott nagybirtok-üzemek azonban idegenkedve minden újítástól, kiváltképpen a növénytermesztés átalakításától féltek. A cukorgyár igazgatósága éppen ezért a nagyobb gazdaságokkal kísérleteket végeztetett, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy meggyőzze őket arról, hogy a cukorrépa termesztése jövedelmezőbb, mint a cikóriáé. A kéthelyi uradalommal végeztetett kísérletek eredményei igazolták is a fenti állítást, mivel a cukorrépa holdanként 20—25%-kal nagyobb terméshozamot adott, meg a termelő által nem értékesíthető cukorrépafej is lényegesen nagyobb takarmányértéket képviselt, mint a cikória, amely e tekintetben alig volt hasznosítható. A kéthelyi uradalom 1200 négyszögölnyi területén végzett kísérlet végső eredményét az alábbiakban ismertetjük:'6 1200 négyszögöl cukorrépa 1200 négyszögöt cikória Termett 100 q á: 1,80 kor 180 kor 80 q á: 3,30 kor 264 kor 20 q répafej á: 1 kor 20 kor 50% friss szelet á : 40 f fill 20 kor Bevétel 220 kor 264 kor Termelési költségek: 60 kor 92 kor Maradt 1200 négyszögöl után: 160 kor 172 kor A cukorrépa termesztésénél azonban megmaradt a takarmány, a föld pedig továbbra is alkalmas volt bármilyen kultúrnövény vetéséhez. A cikória termesztésénél pedig meg kellett vásárolni a takarmányt, így ha a 172 koronából levonjuk a 20 korona takarmány értékét, az esetben csak 152 koronával számolhatunk, vagyis a bruttó jövedelem 12 koronával volt csak több, mint a cukorrépáé. Ugyanakkor azt is tekintetbe kellett venni, hogy a cikória termesztése a földet is jobban igénybe vette, amelynek a következményei valójában a következő évek terméseredményeiben mutatkoztak meg. A gyár igazgatója 1910. február 14-én a termelőknek írt leveleiben az alábbiakkal érvelt.71 A kaposvári cukorgyár vonzáskörzetében 16 43
