Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
A századelőn még a cukorrépa ára volt a termelés serkentője, de egyben a konfliktusok forrása is. Az igazgatónak az volt az álláspontja, hogy „azt a termelőt, aki a cukorgyártól nagyobb távolságra van, ezért büntetni nem lehet, hanem olyan árat kell adni neki, mint a díjszabásszerűleg kedvezőbb helységben levő termelőknek”.48 A németországi és a belgrádi cukorgyárak példáját említette, amelyek 110 km távolságra a répa árát 1,80 frankban állapították meg.49 A cukorgyártól kisebb távolságra levő termelők mindig arra hivatkozhattak, hogy répájuk lényegesen olcsóbb, mint a nagyobb távolságról szállított cukorrépáé. A gyár igazgatója szerint - a külföldi példákhoz hasonlóan - meg kellene állapítani azt a távolságot, amelynél már az ár megváltozik, tehát a feladóállomások szerint meghatároznák az árakat, „ami lehetővé tenné a távolabb fekvő gazdaságoknak is a répatermelést”.'’0 Javaslatát azonban nem fogadták el. A szerződésekben mindig rögzítették, hogy a termelő a feladóállomáson, vagy pedig a cukorgyárban kívánja-e átadni a cukorrépát. Ha a termelő a cukorgyárba szállította a répát, nyilvánvalóan magasabb árat kapott, mintha azt lakóhelyén a feladóállomáson adta volna át. Ugyancsak 4-5 filléres árkülönbözet mutatkozott a közelebbi, illetőleg a nagyobb távolságról küldött cukorrépánál is. A gyár a nagyobb távolságból adódó többletkiadást úgy ellensúlyozta, hogy azt a közelebbről szállított cukorrépa árának a rovására számolta el. A termelők ezt nem egy esetben kifogásolták, ennek ellenére a gyár magatartását jogosnak érezzük, mivel valójában a cukorrépa-termesztés fejlesztése érdekében tevékenykedett, a közös ügy szempontjából megalapozatlan egyéni érdekeket nem vehette figyelembe. Ott és akkor tett engedményeket, nem egy esetben áldozatokat is hozva, ahot a cukorrépa-termesztés és a gyár érdeke szinkronban volt egymással. A differenciált árakat és kedvezményeket azonban nagy körültekintéssel és „diplomáciai érzékkel” lehetett csak megvalósítani. Ezért nem egy esetben a gyár által adott kedvezményeket a szerződésekben nem is rögzítették, a szóbeli megállapodás, illetőleg az évek folyamán kialakult bizalom volt a biztosíték mindkét fél számára. Ugyanakkor a szerződések számtalan bonifikációs lehetőséget biztosítottak, amelyeket a termelők sok esetben nem is tudtak áttekinteni. Az igazgatóság általában arra törekedett, hogy lehetőleg alacsony legyen az alapár, amelyet később a cukorár-felülfizetéssel kívánt kiegészíteni. A cukorgyár vezetői nyilvánvalóan saját érdeküket tartották elsődlegesnek, a cukorrépa árának fokozottabb emelésétől azonban idegenkedtek, mivel az jelentős kockázattal járt volna. A cukor világpiaci ára váratlanul számottevően csökkenhetett vagy emelkedhetett, tulajdonképpen ez volt az oka, hogy a cukorgyárak az alapárat mindig alacsonyabb szintben állapították meg, biztosítva magukat az esetleges árcsökkenésekkel szemben is. A termelőket viszont a cukorár-felülfizetés bizonytalan összege arra késztette, hogy az alapár emelésére törekedjenek. A cukorár-felülfizetés alapjának mindig a prágai tőzsdén október í—december 31-e között, vagy pedig október 1 —március 31-ig megállapított nyerscukorárak átlagát tekintették. A cukorár-felülfizetést úgy állapították meg, hogy az a cukor átlagárának a növekedésével mindig emelkedett. Példaként az 1909—10. évi cukorár-felülfizetést említhetjük:51 Ha a nyerscukorár 21 korona volt, akkor a cukorár-felülfizetés q-ként 2 fillér volt Ha a nyerscukorár 22 korona volt, akkor a cukorár-felülfizetés q^ként 2 fillér volt Ha a nyerscukorár 23 korona volt, akikor a cukorár-felülfizetés q-ként 4 fillér volt Ha a nyerscukorár 24 korona volt, akkor a cukorár-felülfizetés q-ként 4 fillér volt Ha a nyerscukorár 25 korona volt, akkor a cukorár-felülfizetés q-ként 4 fillér volt Ha a nyerscukorár 26 korona volt, akkor a cukorár-felülfizetés q-ként 6 fillér volt Ha a nyerscukorár 27 korona volt, akkor a cukorár-felülfizetés q-ként 6 fillér volt 35
