Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben

A cukorár-felülfizetés 27 korona nyerscukor átlagánál tehát összesen 28 fillért jövedelmezett. A cukorgyár csak a magasabb cukoráraknál növelte hatványozottan a cukorár-felülfizetését, amelynek realitása sok esetben csak illúzió volt. Kétségkívül a gyár a felülfizetéseknél is vállalt kockázatot, mivel az áremelkedésből adódó konjunktúrát nem mindig tudta kellőképpen kihasználni. Az áremelkedés kezdeti fázisában nem lehetett a cukorkészletet eladni, mivel a további áremelkedés tetemes veszteséget okozott volna. Ha viszont nem használta ki az áremelkedést kellőképpen, az esetben a váratlan piaci dekonjunktúra fenyegette a gyárat. Ez a magyarázata annak, hogy a termelők a magas cukorárakra hivatkozva keveselték a cukorár-felülfizetés összegét, nem látva a cukoripar sajátos problémáiból adódó nehézségeket. A cukorrépa-termesztés jövedelmezőségét ugyanis a cukorár-felülfizetés nagymértékben befolyásolta. Igaz, hogy a szerződésekben azt nem biztosították minden termelőnek.

Azok a nagytermelők, kiváltképp a nagybérlők, akik pénzszűkében voltak, vagy nem akartak kockázatot vállalni, megegyezhettek a cukorgyárral a cukorár-felülfizetés megváltására is. Ilyen esetekben a gyár q-ként egy viszonylag alacsonyabb fix árat javasolt, amelyet a cukorrépa beszállítása után a répa árához hozzászámítottak. Mivel ez a gyárnak is kockázatot jelentett, érthetően érdekeinek megfelelően szabta meg a felülfizetés megváltásának az összegét. A pénzzavarral küszködő nagybirtokosoknak és nagybérlőknek azonban nem egy esetben nem volt más választási lehetőségük.

A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy alakult a cukorrépa átlagára q-ként a gyár körzetében 1904/5-1913/14 között.52

5. táblázat

Év

A q-ként fizetett répa értéke koronában

%

1904-1905

1,65

100,00

1905-1906

1,66

100,60

1906-1907

1,66

100,60

1907-1908

1,70

103,03

1908-1909

1,75

106,06

1909-1910

1,85

112,12

1910-1911

1,82

110,30

1911-1912

1,96

118,78

1912-1913

1,97

119,39

1913-1914

1,99

120,60

Jóllehet, a répa ára fokozatosan emelkedett, jelentősebb növekedést csak 1909- től tapasztalhatunk. Az egy évtized alatti 20,60%-os emelkedés mindenképpen serkentőleg hatott a termelőre. Alapár tekintetében a nagytermelőknél is differenciáltak, ezért elkészítettünk egy olyan táblázatot, amely e folyamatot is tükrözi.5,5 (6. sz. táblázat.) A táblázatból láthatóan a répa legalacsonyabb és a legmagasabb ára közötti különbség igen szembetűnő, amit különféle kedvezményekkel igyekezett a gyár kiegyenlíteni.

36