Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

VI. A munkásság és a tisztviselők életkörülményei a kaposvári cukorgyárban és a béruradalomban

A nagyiroda épülete az 1940-es években házán és Hatvanban megtekintette a korszerű laboratóriumot, Szegeden pedig a paradicsomban és a konzervben levő C-vitamin meghatározásának módszerét ta­nulmányozta. A részvénytársaság szakembereinek e tekintetben nem mért szűk­markúján, mivel részt vett az Európa-szerte ismert értelmiségi munkások csere­akciójában is. 1935-ben Bajor Gyula és Martens Ágost mérnököket a Zuckerrafi- neria A. G. hallei gyárába küldték, ahol 10 napos cukorfőzői tanfolyamon vettek részt.611 1937-ben Vízi István műszaki tisztviselő Ausztriában a hohenaui és a brucki gyárakat látogatta meg, ahol a répavágó és a diffúziótelepek Wintzel-Weibull- Cederborg szerkezetét, a kristályhűtő és a szortírozó berendezések, a raktárfűtések és egyéb fontos berendezések működését tanulmányozta.612 Egy évvel később a műszaki értelmiségiek csereakciójaként, Lettországból Kaposvárra érkezett négy­hetes tanulmányútra egy fiatal közgazdász, aki a cukorgyárban és a bérurada­lomban gyakorlati tapasztalatokat szerzett.613 Az iparban a szellemi termékek cseréje — láthatóan — sokkal jobban érvénye­sült, mint a mezőgazdaságban, itt a tervszerűség és a szervezettség, amott pedig a rögtönzés és a spontaneitás jellemezte a vezetést. A nemzetközi cukorpiacon kiéleződő harcban csak így lehetett állva maradni, a részvénytársaság csak így tudott versenyképessé válni. Végezetül számot kívánunk adni arról is, hogy milyen vezetési stílus érvényesült a cukorgyárban. E tekintetben könnyen elhatárolható korszakokat állapíthatunk meg, jelesül a Kladnigg éráját, amely több mint négy évtizedig tartott 1936-ig, azt követően pedig Novacsek több mint egy évtizedes igazgatását. 340

Next

/
Oldalképek
Tartalom