Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
tói lehetőség szerint ,,Z” magot ne fogadjanak el, hanem helyette ,,N” vagy pedig ,,E” magot kérjenek."37 Mindezek hatására 1943 tavaszán a gyár vezetői jelezték a központnak, hogy „a ,Z' magok lekötését mellőzni szíveskedjenek, helyette inkább ,E' és .Béta’ fajták beszerzését kérjük, mivel termelőink ezen fajták kiadását kérik”.538 A rendelkezésre álló répamagkészletéből a gyár nem tudta kielégíteni a fenti igényeket, igaz, túlságosan nem is törekedett arra. Az Eszterházy-féle hitbizo- mány, amely a gyár egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő bázisgazdaságának számított, még mindig 74,41%-ában ,,Z” típusú magvakat kapott és csupán 25,59%-ban részesült az ,,N”, a „Béta” és az ,,E" magvakból.539 Még 1944-ben sem változott meg a gyár magkészlete, amely az alábbi képet mutatta.540 A gyár láthatóan csak ott és azoknak tett engedményeket, akik — vele szemben - azokat a szó legszorosabb értelmében kiharcolták. g) A cukorrépa fajtakísérletek eredményei A cukorrépa-termesztési kísérleteket a MIR béruradalmában - rövidebb megszakításokkal — 1901-től rendszeresen és folyamatosan végezték, de jónéhányszor a nagyobb cukorrépa-termesztő bázisgazdaságok is bekapcsolódtak a kísérletezésekbe. A gyár rekonstrukciója - 1929-től e tekintetben is új távlatokat nyitott. A gyárban létesített korszerűen berendezett talajlaboratóriumban most már a legigényesebb tudományos kísérleteket is el lehetett végezni. Ez ideig jobbára csak a répa átlagtermésének a megállapítására, illetőleg a cukortartalomra terjedtek ki a vizsgálatok. Ettől kezdődően azonban már komplex elemzéseket is végezhettek, felhasználva mind a hazai, mind pedig a nemzetközi tudományos kutatások legújabb eredményeit is. A szakemberek közül egyre többen hangoztatták, hogy mivel az országos kísérletek nem mutattak egységes képet, így minden körzet részére meg kell állapítani a megfelelő helyi répafajtákat.5'11 A Kaposvárott folytatott kísérleteket az országos kutatási program szerves részének tekinthetjük, de miként azt a fentiekből is láthatjuk, annak regionális jelentősége is volt. A harmincas években már Európa-szerte a kutatásnak ezt az irányát választották, az univerzális répafajtákkal már végképp felhagytak. A kutatás középpontjában továbbra is a fajta helyes megválasztása állott. Mindenütt felismerték, hogy a magas termelési költségek, a folyamatosan emelkedő munkabérek, a cukorrépa rögzített ára, a cukor és a melaszárak mellett a répa termesztésének és egyben a feldolgozásának a jövedelmezőségét elsősorban a répa fajtája határozza meg. A béruradalomban 1931-1937 között végzett fajtakísérleteket a toponári és a kaposfüredi kísérleti parcellákban végezték. Ezúttal már arra is keresték a választ, hogy a répa értékét meghatározó egyéb anyagok - nitrogénvegyületek, hamu, rost stb. - milyen összetételben a legkedvezőbbek. A kísérleti parcellákban a hét év alatt 15 cukorrépafajtával kísérleteztek, de Roboz és Vavrinecz vegyészmérnökök csak annak a tíz fajtának az adatait dolgozták fel, amelyeket ,,Z” magból 195 213 kg 117 247 kg 77 966 kg Nem „Z” magból A gyár készlete Kiadtak első vetésnek Maradt 11 612 kg 9177 kg 2 435 kg 248
