Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
Az időjárási tényezők közel azonos mértékben hatottak a cukorrépa-átlagtermés alakulására mind a tenyészidőszak első, mind a második felében. Az átlagtermés varianciájának 18,43%-a magyarázható meg a tenyészidőszak első felének időjárási tényezőivel, míg a második felével 17,68%, a különbség tehát elhanyagolható. Mindkét korreláció Pio szignifikáns, a parciális regressziók közül a májusi középhőmérséklet Pio%, a szeptemberi csapadék P.:,% szinten volt szignifikáns. A legszorosabb összefüggést az április havi csapadék, a május havi középhőmérséklet és a szeptemberi csapadék között láthattuk. Ezek együttes hatásával a cukorrépa-átlagtermés varianciájának 25,56%-a magyarázható. Az összefüggés P.-,% szinten szignifikáns, a parciális regressziókból a szeptemberi csapadék ugyancsak Pio% szinten volt szignifikáns. összességében az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. Az egyes időjárási tényezők csak kis mértékben befolyásolták a cukorrépa átlagtermésének az alakulását. Az átlagosnál melegebb április kevés csapadékkal, kedvező talajhőmérsékletet biztosított a répamag gyors csírázásához és egyenletes keléséhez. Májusban az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb időjárás kedvezett a fiatal répa fejlődésének. A szeptemberi időjárás akkor növelte az átlagtermést, ha az átlagosnál több csapadék hullott. A vizsgált kétféle időjárási tényező hasonló mértékben hatott a termésátlag alakulására, és ugyancsak hasonló eredményt kaptunk a tenyészidőszak első és második felének összehasonlítása során. d) Kistermelők Az igazgatóságnak az álláspontja a kistermelőkkel kapcsolatban lényegében a harmincas években sem változott meg. A régió agrárstruktúrájában a nagybirtok — változatlanul - meghatározó szerepet játszott, következésképpen a cukorrépatermesztő bázisgazdaságok mindenkor ki tudták elégíteni a gyár igényeit. A kaposvári cukorgyár — e tekintetben - előnyösebb helyzetben volt, mint azok a gyárak, amelyeknek a vonzáskörzeteiben a nagybirtokok nem voltak túlsúlyban, így számukra a parasztgazdaságok szerződtetése szinte a létkérdést jelentette. A kaposvári gyár ezzel szemben a kistermelők szerződtetésétől általában elhatárolta magát és azt csak a kritikus időszakokban szorgalmazta, átütő sikert azonban sohasem ért el e tekintetben. Az alábbiakban feltüntetjük a kistermelők fontosabb adatait Délkelet-Dunántúlon és a bácskai térségben egyaránt.518 235
