Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
Május havi csapadék \(x3), középhőmérséklet (xíu) és cukorrépa-átlagtermés (y) összefüggése R2 = 0,1654 R = 0,4067 bi = 0,2441 b2 = —7,0085 a = 339,511 Regresszió analízis varianda táblázata Kezelés SQ FG MQ F összes 87 272,91 38 Regresszió 14 434,45 2 7 217,23+ 3,57 Hiba 72 838,46 36 2 023,29 xP5Vo Pj 0,2900 Relatív hatás =---------- =--------------- = 1,46 P 2 0,1983 Szeptember havi csapadék (x-j), középhőmérséklet (xti) és a cukorrépa-átlagtermés (y) összefüggése R2 = 0,1526 R = 0,3906 bx = 0,4872 b2 = —1,9640 a = 247,627 Regresszió analízis varianda táblázata Kezelés SQ FG MQ F összes 87 272,91 38 Regresszió 13 316,99 2 6 658,50+ 3,24 Hiba 73 955,92 36 2 054,33 ~rP 10% Px 0,3470 Relatív hatás = ----------= ---------------- = 4,74 P2 0,0732 A két független változás korreláció számításokkal is hasonló eredményeket kaptunk, mint a páros korreláció számítások során. Ezen számításokkal a cukorrépa-átlagtermés varianciájának 11,3%-a magyarázható az április, 16,5%-a a május és 15,3%-a a szeptember hónapok csapadékainak és középhőmérsékleteinek együttes hatásával. A május hónap Ps% szinten, míg április és szeptember Pio% szinten szignifikánsak. A két időjárási tényező relatív hatásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy az átlagot meghaladó cukorrépatermés esetében a kevésbé csapadékos április, az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb május és a csapadékosabb, augusztusban az átlagosnál alacsonyabb középhőmérséklet kedvezett és növelte a termésátlagot. Továbbiakban három független változás regresszió analízissel vizsgáltuk meg az összefüggéseket. Először a havi csapadék, majd a havi középhőmérséklet szempontjából legjelentősebb összefüggést mutató hónapok együttes hatását vizsgáltuk küiön-külön. 232
