Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
R2 = 0,2014 R = 0,4488 bx = —0,2526 ±0,2496 t = —0,90 b2 = 0,1869 ±0,2065 t = 0,90 b3 = 0,4276 ±0,2265 t = 1,89 a = 216,821 Április (x-i), május (x3) és szeptember (x-) havi csapadék és a cukorrépa-átlagtermés (y) összefüggése Regresszió analízis varianda táblázata Kezelés SQ FG MQ F összes 87 272,91 38 Regresszió 17 575,79 3 5 858,60* 2,94 Hiba 69 697,12 35 1 991,35 xP.i% Április (x,j), május (xU)), szeptember (xuJ havi középhőmérsékletek és a cukorrépa-átlagtermés (y) összefüggése R2 = 0,2189 R = 0,4679 b( = 6,1404 +4,0945 t = 1,50 b2 = —5,8045 ±3,9257 t = 1,48 b-, = —7,0245 ±4,2398 t = 1,66 a = 390,92 Regresszió analízis varianda táblázata Kezelés SQ FG MQ F összes 87 272,91 38 Regresszió 19 107,58 3 6 369,19* 3,27 Hiba 68 165,33 36 1 947,62 xP.-,% A páros korrelációk alapján a havi csapadék, illetve a havi középhőmérsékletek szempontjából legjelentősebb hónapokra vonatkozóan — április, július és szeptember - a három független változás regresszió analízissel mindkét esetben hasonló eredményeket kaptunk. A vizsgált három hónap csapadékának hatásával a cukorrépa-átlagtermés va- rianciájának 20,1%-a megmagyarázható, míg a vizsgált három hónap átlaghőmérsékletével 21,9%-a. Mindkét vizsgálat eredményei P.-,% szinten szignifikánsak. Tehát megállapítható, hogy a csapadéknak és a hőmérsékletnek közel azonos volt a hatása, annak ellenére, hogy a páros korrelációk alapján a csapadék hatását becsülhettük volna magasabbra. Vizsgálatainkban a továbbiakban arra kerestünk választ, hogy az időjárási tényezőknek milyen volt a hatása a tenyészidőszak első és második felében, illetve melyik volt az a három időjárási tényező, amelyek együttes hatásával a cukorrépa-átlagtermés varianciájának legnagyobb hányada magyarázható. 233
