Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
A MIR a szerződéseket nem ötletszerűen, hanem egy átgondolt, tervszerű koncepció alapján valósította meg. A béruradalom fejlesztésén mit sem változtatott az a tény, hogy Márffyt 1917- ben Fáber János váltotta fel, aki azonban 1919-ben váratlanul meghalt. Utóda Schmidt Rezső lett, aki csak átmenetileg látta el a vezetői teendőket, egy évvel később, 1920-tól már Maier Emil, Frigyes főherceg bellyei uradalmának nagy tapasztalaté uradalmi jószágkormányzója vette át a béruradalom vezetését. A béruradalom területi koncentrációjának a gondolata a világháborútól kezdődően már látható. Éppen ezért az új bérleti szerződésekkel párhuzamosan bizonyos területi redukciókat is végrehajtottak, így az összterület a fentiekben már említett újabb bérletek ellenére csökkenő tendenciát mutatott. 1914-ben a hercegi bérletek lejártakor pl. nem újították meg a szerződést a tótszentpáli kerületre és általában azokra a kerületekre, amelyeknek a művelése a nagy távolságok és a rossz szállítási viszonyok miatt nem voltak eléggé kifizetődőek. Az első világháború kitörésekor a részvénytársaság a hercegi hitbizo- mányból már csak 34 675 kát. hold területet bérelt. 1924-ben a béruradalom bérletei az alábbiak szerint alakultak:11’0 Herceg Eszterházy hitbizományából béreltek 29 445 kát. holdat gróf Festetich Kálmántól és Vilmostól béreltek 2 649 kát. holdat gróf Somssich örökösöktől béreltek 1 332 kát. holdat paMini Inkey Lászlótól béreltek 2 124 kát. holdat gróf Ráday Gedeontól béreltek 1 963 kát. holdat összesen béreltek: 37 513 kát. holdat A régi bérletek megszüntetése és az új bérleti szerződések megkötése a területi csökkenésen túl a birtokstruktúrában és a területi koncentrációban is jelentős változásokat idéztek elő. 1927-ben az igazgatóság hosszas megfontolás után visz- szaadta a hercegi hitbizománytól bérelt 15 824 kát. hold erdőt. Ezzel a béruradalom területe már tetemesen csökkent. A gazdasági világválságot, a nagybirtok-üzemeket is sújtó agrárolló nyomasztó terhét a MIR is megérezte és 1930. november 1-vel újabb - minden eddiginél nagyobb - területi redukcióra kényszerült. 1939. október 31-ig a hitbizományból bérelt területekből — többnyire vállalkozó szellemű nagybérlőknek - az alábbiakban feltüntetett területeket adták ,,albérletbe” :4®' a kaposvári kerületből a répási kerületből a rácegresi kerületből a lapai kerületből a nyiresi kerületből a cseberki kerületből 201 kát. holdat és 1271 négyszögölt, 11 kát. holdat és 446 négyszögölt, 1161 kát. holdat és 1080 négyszögölt, 1168 kát. holdat és 887 négyszögölt, 1636 kát. holdat és 778 négyszögölt, 1176 kát. holdat és — négyszögölt. A Somssich-örökösöktől még 1917-ben bérelt területekből is bérbe adtak 1277,702 kát. holdat. Az Eszterházy hercegi hitbizománynak pedig 1931. november 1-én visz- szajuttatták a ropolyi erdőségben levő márcadói gazdaságot, amely 933,483 kát. hold terjedelmével a kisebb gazdasági kerületek közé tartozott, az erdők visszaadásával e birtoktest periférikus helyzeténél fogva már nem sok perspektívát ígért. 1931. november 1-től 1936-ig a béruradalom összterülete 20 797 kát. holdat tett ki, amelyből „albérletbe” adtak 6677 kát. holdat, így saját kezelésben mindössze 14 120 kát. hold maradt. 189
