Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
A saját kezelésben maradt területek megoszlása a következő volt:'568 Kaposfüreden Aszaló-Répáson Galamboson Nyiresen Sántoson Toponáron Bogáton Somodorban összesen: 1719 kát. hold 2357 kát. hold 1949 kát. hold 1074 kát. hold 260 kát. hold 2683 kát. hold 2099 kát. hold 1979 kát. hold 14 120 kát. hold E változások következtében a béruradalom nyolc gazdasági kerületre tagolódott, amelyeket a Kaposvártól északi irányban kiépülő vasútvonalak érintették. A bérleti szerződések felmondása, illetőleg újabb szerződések kötése a művelési ágak arányait is módosították. E tekintetben történő változásokat az alábbiakban láthatjuk/'611 Művelési ágak megoszlása a MIR béruradalomban (1895-1914-1935) 58. táblázat Év 1895 1914 1935 Művelési ágak :(at. hold %-os részesedés az összterületből Kát. hold %-os részesedés a z összterületből Kát. hold %-os részesedés a z összterületből K ert és beltelek 81 0,20 365 0,95 106 0,7 Szántóföld 17 118 42,19 16 241 42,42 11 877 84,1 Rét 2 230 5,49 1 705 4,45 505 3,6 Legelő 3 119 7,68 1 350 3,53 719 5,1 Szőlő 77 0,19 142 0,37 43 0,3 Erdő 15 627 38,51 15 376 40,17 — — Nádas 644 1,58 2 641 6,89 — — Adó alá nem eső terület 1 686 4,16 464 1,22 868 6,2 összesen: 40 582 100,00 38 284 100,00 14 118 100,0 Az első világháborúig sem az összterület, sem pedig a művelési ágak tekintetében lényeges változások nem történtek. A szántóföld részesedési aránya viszonylag alacsony volt, az országos átlagnál 45,5%-nál is kevesebbet mutatott. Az erdős terület részesedése viszont az országos átlagnál 14,66%-kal volt magasabb. A rét és a legelők arányukban és abszolút mennyiségükben is csökkentek. Noha a művelési ágak fenti megoszlása alapján úgy tűnik, mintha 1895-1914 között egy extenzív jellegű nagybirtok-üzemmel állunk szemben, azonban ez csak látszólagos, mivel a béruradalmat már ekkor is Délkelet-Dunántúl egyik legintenzívebben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemének tartották. Az azonban kétségtelen, hogy a századelőtől kibontakozó politikai és gazdasági krízisek, egy korszerű kapitalista mezőgazdasági nagyüzem számára a művelési ágak fenti arányait hosszabb távon nem tették lehetővé. 190
