Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
50. táblázat Növény Határérték foszforra Határérték kálira Árpa 6 24 Zab 6 21 Búza 5 20 Rozs 5 17 Burgonya 6 37 Cukorrépa 6 25 Lucerna 9 35 A béruradalom talajainak tápanyag-tartalmát a Neubauer és a Kánig citromsavas módszerrel is megvizsgálták. A vizsgálati eredmények megegyeztek abban, hogy a talaj 60%-ban közepes, 25%-ban pedig erős foszforigényt mutatott és a talaj csak 15%-ban nem igényelt foszfort. A kálitartalom vizsgálatánál a kétféle módszer eltérő eredményeket mutatott. König citromsavas módszerével a béruradalom talajainak 85%-a nem volt káliigényes, a Neubauer vizsgálati módszer szerint pedig csak 65%-a. A cukorrépa termesztése és az intenzív állattenyésztés, a trágyázás tekintetében is korszerű módszereket igényelt. Köztudott volt, hogy az istállótrágyánál a tárolás és a kezelés idején nagyarányú veszteség mutatkozott, a trágya legértékesebb anyagánál a nitrogénnél. Éppen ezért kísérleteket folytattak az istállótrágya tartósítása és jobb konzerválása érdekében. A Krantz-féle meleg erjesztési eljárással figyelemreméltó eredményeket értek el, amíg a közönséges istállótrágyánál 40%-os volt a veszteség, a melegen erjesztett trágyánál csupán 15%/‘39 A béruradalomban a trágyának meleg erjesztéses úton való készítését először csak egy gazdasági kerületben vezették be, amikor azonban meggyőződtek arról, hogy a csekély munkatöbblettel járó költség bőven kifizetődik, az egész gazdaságban azt általánosan bevezették. A harmincas évek elején már minden gazdasági kerületben felépült a nemestrágyatelep. A béruradalom nemestrágyáját 1931-ben dr. Zucker, a Vegyi kísérleti Állomás vezetője elemezte, az adatokat az alábbiakban ismertetjük/1''0 51. táblázat Nedvesség összes nitrogén Vízben oldható nitrogén Ammóniák nitrogén 60,37 0,709 0,249 0,136 79,50 0,468 0,087 0,103 78,00 0,605 0,124 0,142 A fészerlaki gazdasági kerületben végzett vizsgálatok szerint a közönségesen kezelt trágya 0,399% nitrogént, míg a meleg erjesztés után nyert trágya 0,660% nitrogént tartalmazott. Ha 1 kát. holdra 150 q közönséges trágyát adtak, úgy az megfelelt 0,399% mellett 59 kg nitrogénnek, ugyanakkor pedig a 150 q nemestrágya 0,660% mellett 99 kg tiszta nitrogénnek. Mint már említettük, a nemestrágya az erjedés alatt kisebb veszteséget szenvedett és a kiszórása is lényegesen könnyebb volt. Az alábbiakban bemutatjuk két gazdasági kerület nemestrágya-kísérleteit/1*1 169
