Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
52. táblázat Helység Parcella Cukorrépa termett 1 kát. holdon (q) A répa cukor- tartalma (%) Somodor trágya nélkül 139,80 16,2 200 q istállótrágyával 162,26 16,0 150 q nemestrágyával 168,36 16,5 Kaposfüred 200 q istállótrágyával 128,21 15,7 150 q nemestrágyával 173,29 16,9 200 q nemestrágyával 185,05 16,5 A nemestrágyával kezelt parcellákon a cukorrépa terméshozama több volt és magasabb cukortartalommal is rendelkezett. A talajlaboratóriumban láthatóan sokrétű vizsgálódást végeztek, a béruradalomban termelt termékeket, a növényvédő szereket, a mész és a különféle műtrágyákat tudományos módszerekkel elemezték. A cukorrépa-termesztés indikáló hatását a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt észleltük. Éppen ez a jelenség tette szükségessé a sokrétű vizsgálódást, a kölcsönhatások és az összefüggések feltárását. Noha a cukoripar technikai fejlődésének részletesebb vizsgálatait még nem végeztük el, az eddigiekből azonban egyértelműen kitűnik, hogy a cukorgyárak korszerűsítése az ipar más ágazatára is serkentőleg hatott, mint ahogy a mezőgazdaságban a belterjesség sem a cukorrépa-termesztést érintette csupán, hanem a növénytermesztés egészét is, de az állattenyésztés fejlesztéséhez is hozzájárult. 12. A cukoripar általános helyzete és a kaposvári cukorgyár termelési nehézségei A cukoripar és a cukorrépa-termesztés kölcsönhatását már az előbbiekben érintettük, azonban szükségesnek tartjuk a cukoripar részletesebb elemzését is, amelynek főbb adatait az 53. sz. táblázatban tüntettük fel.442 Bázisévnek az 1914— 15-ös esztendőt vettük, amelyet korszakhatárnak számíthatunk akkor is, ha a háborús nehézségek még az évben nem is mutatkoztak meg. A rendelkezésünkre álló adatok alapján nyomon követhetjük a cukorgyáraknak a technikai fejlettségi szintjeit, de egyben a fejlődés és a visszaesés méreteit is. Az első világháború időszaka egységes korszaknak tekinthető, de el is különíthető az 1918-as polgári demokratikus forradalomtól és a Tanácsköztársaságtól. A cukoripar válságának a tüneteinél megemlítendő, hogy a működő cukorgyárak száma csökkent, de hasonló jelenségek voltak a gőzgépek és a lóerő tekintetében is. A visszaesés — ütemét tekintve — legjobban az 1915—16-os üzemévben mutatkozott meg, azt követően pedig még némi fejlődést is láthatunk, de a háború előtti szintet nem tudták elérni. A sorozatos rekvirálások következtében a cukorgyáraknak acél- és rézkészletük tetemes részét kellett beszolgáltatniok. így a gépek minősége rosszabb lett, teljesítőképességük csökkent és az előállított cukor minőségét is befolyásolta. A külföldi szenek hiányában a hazai tisztátalanabb és gyengébb kalóriájú szenek a gépeket fokozottabban vették igénybe, így azok hamarabb megrongálódtak és használhatatlanná váltak. A gépek gyors érték170
