Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben

Az A és B parcellák terméseredményeit összehasonlítva a különbségek feltűnően nagyok. A terméseredmény ilyen nagymérvű eltérését minden bizonnyal a műtrágyák különfélesége is befolyásolta. A meszezett parcellákban átlagban 43 q terméstöbblet mutatkozott, így ha 1 q répa árát 2,15 pengővel számítjuk, akkor a tiszta nyereség kataszteri holdanként 40 pengő volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a béruradalomnak és általában a répatermesztő gazdaságoknak a mésziszap minimális összegbe került — kát. holdanként 100 q mésziszap 50 pengő költség- többlettel járt csupán —, akkor válik érthetővé, hogy annak használata kifizetődő volt. Természetesen mindezt a répatermelők is hamar felismerték.

A meszezés egyik célja az volt, hogy a talajok pH értékét a lúgosság határa felé tolják. Annak illusztrálására, hogy egyszeri meszezés mellett ez mennyire sikerült, bemutatjuk a béruradalom gazdasági kerületében végzett egyik kísérletet.436

49. táblázat

Parcella

HoO

Reakció pH KCL

Hydrolitikus

aciditás

•Kiszórt mész 1 kát. holdon

q

I. meszezés előtt

6,20

5,50

21,60

10

I. meszezés után

6,60

6,10

11,10

II. meszezés előtt

6,60

6,51

7,30

5,5

II. meszezés után

6,80

6,72

6,10

III. meszezés előtt

6,50

6,00

12,74

8

III. meszezés után

6,70

6,65

5,20

IV. meszezés előtt

6,42

6,30

11,84

8

IV. meszezés után

6,75

6,70

7,80

V. meszezés előtt

6,57

6,40

9,70

7

V. meszezés után

7,00

6,84

3,80

VI. meszezés előtt

6,70

6,66

11,68

8

VI. meszezés után

7,70

7,70

3,40

VII. meszezés előtt

6,70

6,50

8,40

6

VII. meszezés után

7,00

6,68

5,70

Az egyszeri meszezéssel ugyan nem tudták egészen megszüntetni a hydrolitikus aciditást, de sikerült azt lényegesen csökkenteni. A reakció eltolódott a lúgos határ felé, amely leginkább a búzának és a répának kedvezett.

A továbbiakban ismertetjük azokat a biológiai kísérleteket is, amelyeket a laboratóriumban végeztek - Neubauer módszerrel - a talajok tápanyagtartalmának pontos meghatározása érdekében. E vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy a növények a talajban levő tápanyagot nem tudják teljesen feldolgozni — egy vegetáció tartama alatt -, annak csak egy részét használják fel. A talajban levő káliból az árpa 12%-ot, a burgonya 25%-ot, a cukorrépa 33%-ot, a rozs és a lucerna pedig csak 20%-ot képes felvenni.437 Neubauer a határértékeket - tekintettel gazdasági növényeink különböző tápanyag-szükségletére - individuálisan állította össze az igényeknek megfelelően. Ha ezeket a határértékeket a megvizsgált talaj foszfor- és káliumtartalma nem éri el, úgy pótolni kell. Minden hiányzó milligramm P2O3 határértékből levonva, pótlandó 17 kg foszforral, minden hiányzó milligramm káli pótlandó zabnál, rozsnál, lóherénél és lucernánál 5,6 kg, árpánál

3,5 kg, búzánál 4 kg, cukorrépánál 9 kg kálival kát. holdanként. A különböző növények határértékét foszforra és kálira az alábbiak szerint állapította meg.438

168