Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
a védőszerek használata porozva hatásosabb. A kérdés azonban az volt, hogy a Kísérletek tapasztalatait mennyiben lehet hasznosítani, lehet-e a cukorrépa-termesztés technológiájának a szerves részévé tenni. A cukorrépa-termelők gyakorlatiasan gondolkodva mindenekelőtt abból indultak ki, hogy a várható termés- többlet vajon ellensúlyozza-e a kiadási költségeket. A Szarvasd-pusztai kísérletek költségkimutatásai - amelyeket az alábbiakban ismertetünk - e kérdésre is választ adnak.432 1928-ban végzett kísérletek összesített adatai szerint 1 kát. hold négyszeri permetezése 1500 liter vizet, 15 kg kékgálicot és 15 kg oltott meszet igényelt. Egy napszámos munkás 1 kát. hold négyszeri permetezését 26,5 óra alatt végezte el, 7,95 pengő munkabérért. A kékgálic és az oltott mész 15,30 pengőbe került, így 1 kát. hold cukorrépa permetezése 23,25 pengőt igényelt. Ezzel szemben a többlettermés gyökérben 606 kg, répafejben és levélben pedig 445 kg volt. A cukorgyár ez évben a cukorrépát mázsánként 2,43 pengőért vette át. A költséges növényvédő szerek a cukorrépa jövedelmezőségét csökkentették, így azoknak a használata egyelőre még nem válhatott általánossá, annak ellenére sem, hogy a termelést is biztonságosabbá tette. A korszerűbb nagybirtok-üzemek vezetői azonban látták a perspektívákat e kísérletekben és érdeklődéssel figyelték azokat, vagy pedig maguk is részt vettek benne. A MIR béruradalom tervszerű gazdálkodása és szervezettsége következtében Délkelet-Dunántúlon olyan mezőgazdasági nagyüzemmé vált, amely modellt jelentett mindazok számára, akik a mezőgazdaság fejlesztését, a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazását sürgették. A mezőgazdaság és az ipar kölcsönhatása leginkább a cukoriparban kuiminált. A cukoriparban végzett kísérletek óhatatlanul összefonódtak a mezőgazdaság kemizálásával, a gépesítésével és általában sokrétű fejlődésével. A kaposvári cukorgyárban létesített talajlaboratórium szerepe és jelentősége is a fentieket bizonyítja. 11. A talajlaboratórium szerepe és jelentősége Az 1929. évi rekonstrukció idején a cukorgyárban korszerű talajlaboratóriumot is létesítettek. A mezőgazdaság és a cukoripar egyaránt igényelte az egzakt természettudományos kísérleteket és vizsgálatokat, jelesül a kémiai és a biológiai ismeretek gyakorlati alkalmazását. A hagyományos vizsgálati módszerekkel sem a cukorrépa termesztésében, sem pedig a cukoriparban nem lehetett már - nemzetközi mércével mérhető - számottevő eredményeket felmutatni. A MIR igazgatóságát - a talajlaboratórium létesítésével — az a szándék vezette, hogy az agrokémia eredményes módszereinek alkalmazásával a béruradalom termőtalaját a tápanyag összetétele tekintetében jobban megismerje és azokat a legmegfelelőbben kezelhesse. Éppen ezért — költségeket nem kímélve — a legmodernebb eszközökkel szerelték fel a négy helyiségből álló gyári laboratóriumot. Külön helyiségben végezték a Neubauer vizsgálati módszerekhez szükséges rozs és egyéb palánták csíráz- tatását, a bakteriológiai és a kémiai vizsgálatokat. A talajlaboratóriumnak a tevékenysége tehát nem szűkült le csupán a talajelemzésekre, hanem annál lényegesen több, a mezőgazdaság egészét érintő tudományos kérdések elméleti és gyakorlati kivitelezésével is foglalkoztak. A MIR igazgatósága feltehetően a svéd példát tekintette modellnek, ahol már 166
