Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
cunk, még a béruradalomban is, amelyben a termésátlagok az extenzív erőfeszítések ellenére ugyancsak visszaestek. A megyék területi részesedése — arányait tekintve — lényegesen nem módosult. Baranya és Tolna megyék megközelítően azonos területi részesedésükkel továbbra is csak kiegészítő szerepet játszottak, de együttesen már jelentős szerepük volt. A cukorrépa zömét a somogyi nagybirtokok, illetve egyre hatványozottabb mértékben a béruradalom szolgáltatta. A terméshozam katasztrofális visszaesését nemcsak a technológiai fegyelem megsértésében látjuk. Igaz, hogy a földeken a talajelőkészületi munkálatokat a nagybirtok-üzemek nem végezték el és a szükséges műtrágyával sem rendelkeztek. Ugyancsak megcsappant a szervestrágya- Készletük, az állatállomány létszámának a tetemes csökkenésével. A szakképzett mezőgazdasági munkásokat hadifoglyokkal, gyermek és női munkaerővel nem lehetett pótolni. Mégis joggal feltételezzük, hogy a statisztikában mutatkozó ilyen mérvű visszaesés azzal is magyarázható, hogy a termelők a cukorrépa egy részét letagadva lényegesen kevesebb terméshozamot jelentettek be. A cukorrépa-termesztés válsága nem csupán magyarországi jelenség, hanem egyben európai méretű is volt, a vizsgált korszakokban szinte valamennyi országot érintétte, noha kétségkívül nem egyforma mértékben./|1(i (40. sz. táblázat) A táblázatos kimutatás szerint Magyarország a kataszteri holdankénti átlagtermés tekintetében az utolsó békeévnek számító 1913/14-es esztendőben még a középmezőnybe tartozott, a húszas évek végén pedig már inkább a sereghajtók közé lehetett számítani. Az átlagtermést figyelembe véve csak két-három ország maradt Magyarország mögött. Délkelet-Dunántúl cukorrépa-termesztése összhangban volt a magyarországi, illetőleg az európai cukorrépa-termesztés tendenciájával. Az egymást követő politikai krízisek idején a magyar gazdasági élet olyan válságba került, amelyből részint nem is tudott teljesen kilábalni, másrészt pedig a felemelkedést nem önerőből, hanem a külföldi kölcsönök igénybevételével tudja majd csak elérni. Ebben a korszakban a cukorrépa-termesztés mutatói már nem csupán a válságot, hanem a katasztrófát sejtetik. Mindez a kaposvári cukorgyár lehetőségeit is meghatározta arra ösztönözve a részvénytársaságot, hogy a körzetét átlépve a termékeny Bács-Bodrog megyéből pótolja a nyersanyagot. A cukorrépa-termesztés nehézségeire jellemző volt, hogy relatíve a legjobb adottságok és feltételek mellett termelő MIR-béruradalom sem tudta zökkenő nélkül elviselni azt. Itt azonban elsősorban nem a répaterület csökkenése volt a jellemző, 40. táblázat Az európai országok cukorrépatermése kát. holdanként métermázsában 1913114-1927/28. Ország 1913/14 1919/20 1920/21 1921/22 1922/23 1923/24 1927/28 Németország 187 110 141 133 154 128 156 Csehország 159 111 128 106 140 153 157 Ausztria 169 57 105 72 92 108 174 Magya rország 158 — 73 81 105 108 133 Franciaország 140 98 139 101 148 135 148 Belgium 163 — — — 168 166 166 Hollandia 162 166 168 217 191 150 154 Dánia 184 144 130 157 139 146 144 Svédország 181 151 130 174 155 143 139 Lengyelország 139 67 90 75 105 107 105 Olaszo rszág 197 181 146 168 169 177 133 Spanyolország 143 101 80 103 147 108 137 Anglia 113 — 94 115 93 89 95 Oroszország 103 26 28 21 58 64 84 152
