Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
Cukorrépával bevetett összterület, terméshozam és hektáronkénti átlag a MIR Kaposvári Cukorgyárának a vonzáskörzetében, 1914/15-1929/30. 39. táblázat Répa üzemév Terület (hektár) % Terméshozam (q) % Átlagtermés hektáronként % (q) cukortartalma % 1914—15 5127,72 100 1 156 271 100 225,4 100 15,2 1915—16 2596,92 50,6 356 798 30,8 137,3 60,9 15,2 1916—17 2981,10 58,1 520 732 45,0 174,6 77,4 15,9 1917—18 3028,98 59,0 423 299 36,6 139,7 61,9 16,6 1918—19 3477,57 67,8 301 061 26,0 86,5 38,3 13,9 1919—20 1712,28 33,3 88 974 7,6 51,9 23,0 10,4 1920—21 1318,98 25,7 119 567 10,3 90,6 40,2 14,0 1921—22 2206,47 43,0 242 396 20,9 109,8 48,7 16,9 1922—23 3087,12 60,2 623 818 53,9 202,0 89,6 14,5 1923—24 4814,22 93,8 903 400 78,1 187,6 83,2 15,7 1924—25 6704,34 130,7 1 188 390 102,7 177,2 78,6 15,9 1925—26 5239,44 102,1 1 025 404 88,6 195,7 86,7 14,1 1926—27 4907,13 95,6 981 970 84,9 200,1 88,7 15,0 1927—28 5148,24 100,4 1 291 665 111,7 250,8 111,2 13,7 1928—29 5568,33 108,5 1 398 399 120,9 251,1 111,4 14,9 1929—30 6227,25 121,4 1 300 351 112,4 208,8 92,6 15,8 A cukorgyár bázisterületei — e tekintetben az első világháború előtti időszak- noz képest nem történt lényeges változás — Somogy, Baranya és Tolna megyék nagybirtok-üzemeiben voltak. Fejér megye minimális területi részesedésével 1918- ig is jelentéktelen szerepet játszott, azt követően pedig a megye egyetlen termelője sem tartozott a kaposvári cukorgyár körzetébe. így vizsgálódásunkat csak a fenti megyékre koncentráljuk, valamint az 1920-as évek elejétől Bács-Bodrog megyére, ahonnan alkalmilag már a háború előtt is szállítottak cukorrépát Kaposvárra. A háború befejeztével új helyzet állott elő, ugyanis ,,a magyar cukorgyárak a trianoni békeszerződés következtében korábbi cukorrépa-termelő területeik 48,1 %-át vesztették el. A gyárak közül Csehszlovákiába 9, Jugoszláviába 5, Romániába 2 és Ausztriába ugyancsak kettő került ót.’”'' ’ A cukorrépakörzetek keretei tehát szükségszerűen megváltoztak, a gyárak között megindult a harc a cukorrépa-területekért. Bács-Bodrog megye egy része így Került a kaposvári cukorgyár rayonjába és ha az onnan szállított répa mennyiségénél fogva nem is játszott meghatározó szerepet, mindenkor jó volt arra, nogy az elvesztett területeket és a répát vele pótolják. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy az egyes korszakokban a cukorrépa-termesztés főbb mutatói — a terület, a termésátlag és a részesedési arány - a Körzeten belül miként alakultak. Az első világháború idején, a bázisévhez viszonyítva mindenütt számottevő visszaesés mutatkozott, noha kétségkívül a mélypont 1915-ben volt. A cukorrépa-terület csökkenésének általános tendenciája azonban a MIR béruradalmára nem volt jellemző. Az ellentmondás csak látszólagos, mivel köztudott, hogy a részvénytársaság a béruradalomban ellensúlyozta a szerződött termelőknél elvesztett területeket. Mindez azonban tetemes anyagi áldozatot és gondot okozott a béruradalom vezetőinek. Szembetűnő a terméshozam és ebből adódóan a hektáronkénti termésátlag visszaesése, amely arányait tekintve — százalékban kifejezve — a terület csökkenésénél is nagyobb mérvű volt. E tekintetben mindenütt egységes képet látha151
