Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
megállapodás értelmében — azonnal ki lehet helyeztetni. Igaz, hogy a foglyok a hiányos táplálkozás következtében nagyon legyengült állapotban vannak, de három-négy heti jobb táplálkozás után már komoly munkaerőt jelenthetnek. A cukorgyár vezetői az alkalmat megragadták, az igazgató szerint „mivel az orosz foglyok eltávozása a közeljövő lehetőségévé vált, azok pótlására mindenképpen fel kell készülnünk”.299 Egyelőre 100, az oroszok eltávozása után pedig újabb 100 olasz fogoly kérelmezését helyezték kilátásba azzal a kikötéssel, hogy legalább ruhával legyenek ellátva, mert azt nem tudják pótolni. Az 1918. évi hadifogoly-névjegyzék alapján megállapítottuk az olasz foglyok érkezésének időpontját, a fogolytáborok helyét és azt is, hogy közvetlenül honnan jöttek a kaposvári cukorgyárba.300 Honnan érkeztek? Ostffyasszonyfa 10 fő MIR bérlet: Márcadó 46 fő Kisfalud 25 fő Székesfehérvár 54 fő Mór 46 fő Sigmondsherberg 40 fő Kaposvári Munkabizottság 1 fő Marchtrenk 3 fő Csőt 3 fő Signuseberna 3 fő Nem lehet megállapítani 8 fő összesen: 239 fő Az adminisztráció hiányosságai ellenére az olasz hadifoglyok mozgását sikerült megállapítani. A nyilvántartásba vett olasz foglyok létszáma 259 fő volt, így a fenti kimutatásból hiányzók száma elhanyagolható. Az olasz hadifoglyok rövidebb ideig tartózkodtak a gyárban, létszámuk nem volt olyan jelentős, mint az orosz foglyoké, s fluktuációjuk sem érte el azt a szintet. e) Hadifoglyok alkalmazása a cukorgyárban A mezőgazdasági üzemekben alkalmazott hadifoglyokra a munkaidő és a munkaszünet tekintetében ugyanazok a szabályok voltak érvényesek, mint a munkásokra, tehát napfelkeltétől napnyugtáig kellett dolgozniok. Az ipari üzemekben pedig reggel 6-tól este ő-ig, sürgős munkáknál vasárnap is dolgoztak. Kladnigg jelentése is a fentieket igazolja, amely szerint a hadifoglyok „szükség esetén dolgoznak vasárnap is — az üzemben vonakodás nélkül —, azonban nem szívesen és zúgolódva, miért is a vasárnapi munkát elkerüljük”. 01 A hadifoglyok igen változatos és sokrétű munkát végeztek. A 259 olasz hadifogolynál sikerült megállapítani a foglalkozás szerinti megoszlást. Ezek szerint 175 hadifogoly foglalkozása földműves volt, 55 főnél pedig a foglalkozási rovatba nem jelöltek meg semmit, feltehetően napszámosok lehettek. A továbbiakban találtunk még közöttük 9 kőművest, 6 lakatost, 1 szabót, 1 villamoskalauzt, 1 kocsist, 1 borbélyt, 1 fűtőt, 1 tanulót, 1 péket, 1 kereskedőt, 1 molnárt, 1 banktisztviselőt és 1 asztalost.302 A hadifoglyok közül tehát éppen azok az iparos szakmunkások hiányoztak, akik pótolhatták volna a távollévő szakembereket. Az orosz hadifoglyoknál a foglalkoztatási megoszlást nem tudtuk megállapítani. Nem véletlen, hogy az igazgató jelentéseiben többször panaszkodott a munka minőségére, szerinte nemcsak a termelés akadozott, hanem a munka produktumával is elégedetlen volt. „A tanulatlan munkások, legnagyobb részt hadifoglyok... nagyon sokat rongálnak” írta egyik jelentésében.303 A gyakorlattal rendelkező polgári alkalmazottak - akik anyagilag is érdekeltebbek voltak a termelésben - többet és jobb minőséget tudtak termelni. A központ 1917. évi kampányban kifogásolta a szörplé polarizáció 45% alatti alacsony százalékát. Kladnigg a gyengébb eredmény okát abban lát116
