Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
nem azért, hogy őket a termelő munkába segítse és mellettük legyen ügyes-bajos dolgaiba. Megértette velük, hogy Pártszervezet nélkül Szocializmust építeni nem lehet. Azok pedig akik ennek a felhívásnak nem hajlandjók alávetni magukat azok pártunkkal és kormányunkkal találják szembe magukat és azok akik gátolják munkánkat és uszítanak, lázítanak Pártunk ellen, azokkal a nép bírósága fogfoglalkozni. Az ellenforradalmi tanácstagok hozzászólásából kiderült az, hogy magukévá teszik Novák elvtárs kijelentését. Az M. Sz. M. P. somogyegresi alapszervezet vezetősége felülvizsgálta a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos felmerült problémákat. Megállapítást nyert az, hogy Horváth Antal és Tóth Dezső ellenforradalmárokat terheli a községünkben lévő T. Sz.- ek felbomlása. A rend megbontása és a nép felbolygatása Babodi Simont és Horváth Antalt terheli. Forrás: SML XXXII. 10. 16. Jegyzet: Ezt a dokumentumot annak a folyamatnak a bemutatására közöljük, amely arra irányult, hogy minden településen és minden munkahelyen felülvizsgálják a forradalomban valamilyen módon aktivizálódott személyek magatartását, ami persze sok esetben a megfelelő adminisztrativ intézkedésekkel is együtt járt. A számos fegyelmi ügyirat és a különböző testületijegyzőkönyvek a személyiségi jogok, ill. az adatvédelem szabályai miatt nem hozhatók nyilvánosságra, ugyanis azokban az eljárásokban érintett személyek magánéletére vonatkozó adatok is gyakran találhatók. Sajnos az ilyen iratok bizonyosan nem teljes körűen maradtak fenn, ill. hozzá nem férhetőek a különféle vállalati és intézményi személyzeti iratanyagokban, ezért statisztikai összesítés sem készíthető arról, hogy mennyi személyt és milyen módon sújtottak adminisztrativ büntető (elbocsájtás stb.) vagy korlátozó intézkedésekkel. 265. Részlet az MSZMP Somogy megyei Párt-végrehajtóbizottságának 1957. szeptember 2-i ülésére készült megyei ügyészségi beszámolóból (...) Büntetőbíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet Különösen a második félév folyamán nyílott arra lehetőségünk, hogy a megye és valamennyi járás büntető ítélkezését megvizsgáljuk. E vizsgálatok alkalmával az ügyészi munkából fakadó számos hiányosságot észleltünk. Ezeknek a hibáknak a felszámolása folyamatban van, természetesen csak a rendelkezésre álló munkaerők képességéig terjedhet ki. Elöljáróban kell megemlékeznünk arról, hogy az év elején mind az ügyészi, mind a bírói szervek elsősorban az ellenforradalmi ügyek elbírálásának kérdésében nagyon sokat tétováztak. Felelősségem áthárítása nélkül hivatkozhatom a központi szervek kezdeti helytelen útmutatásaira. De hivatkozhatom az útmutatás hiányaira is. Különösen a bíróságok nélkülöztek központi iránymutatást. így pld. az első ellenforradalmi ügyet, amelyben vádat emeltünk véleményem szerint a tájékozatlanság miatt bagatelizálták el. 1957. január 2-i kelettel vádiratot nyújtottunk be Hamvas József ellen szervezkedés büntette miatt. A megyei bíróság január 8-án megtartott eló'készítő ülésén terhelt cselekményét személyes szabadság megsértésének minősítette. E végzés ellen fellebezési óvást jelentettünk be, amelyre a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a megyei bíróság végzését és megállapította, hogy Hamvas József cselekménye izgatás és fegyveres csapat tiltott szervezése. A legfelsőbb bíróságnak ez a végzése, mely elvi jelentőségű döntés volt, megjelent a Bírósági Határozatok Tárában és országos gyakorlat lett belőle. Annál is inkább, mert a legfelsőbb bíróság döntései az alsó bíróságok számára kötelezőkké vállnak. Az ilyen minősítés mellett február 25. 374
