Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

talmak visszaállították egy ország függetlenségét. De olyan példa volt, hogy rabságot hoztak rájuk. Ez hazaárulás lett volna a mi népünkkel és hazánkkal szemben. Eredményezte volna az imperialista rabságot és háború színtere lett volna országunk. Lenin világosan rámutatott kis és nagy nemzetek kapcsolatára. Minden népnek joga van az önálló nemzeti életre és a teljes elszakadásra. Példa erre Finnország kérdése. A Sz.U. ebben a kérdésben erre az álláspontra helyezkedett. Azonosak az érdekeink a Szu-éval. Nem kell a Sz.U-nak terület, hiszen tudjuk, hogy hatalmas területek vannak megműveletlenül, tehát nincs rá szüksége, de szüksége van, hogy a magyar nép jól éljen, mert ez a szocializmus ügyét szolgálja. Annyit jelent, hogy a szocializmus táborában lehetünk független országként.

Azoknak a becsületes embereknek, akik ezen a téren még nem látnak tisztán, világosan meg kell mondani ezt. Tanult-e párt a hibákból. Tanult, ezt láthatjuk a kormány intézkedéseibó'l is, és látjuk, hogy helyesen vezeti az országot.

A diktatúra ez valahogy nem jól van. Világos, hogy diktatúra van és lesz is, de attól függ, hogy kinek diktatúra. Vájjon a tó'kés országban csak demokrácia van? Hát akkor az Egyesült Államokban miért nem engedik, hogy köztisztviselők lehessenek a kommunista párt tagjai? A haladó mozgalom tagjait miért üldözik Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban miért tiltották be a kommunista pártot? Osztály tartalommal kell feltenni a kérdést. Mi- nálunk demokrácia a nép széles rétegeinek és diktatúra az ellenforradalmi elemeknek és az a baj, hogy ezt a diktatúrát nem ezekkel szemben alkalmaztuk október 23. eló'tt.

Átmenetileg a diktatúra helyezkedett előtérbe. Nem tartóztattunk le számos embert, aki résztvett a mozgalomban. Ezek ellentámadásra készültek és azt mondták, március 15-re megcsinálják, hogy vérbe borítsák az országot. Bún lett volna egész népünkkel szemben. Azt csináltuk, hogy „kérésükre” védőőrizetbe küldtük őket, elküldte nyaralni a mi rendőrségünk. Akik ahelyett, hogy a rend és nyugalmat segítették volna megteremteni, bizonytalanság érzését akarták felkelteni, azokat „saját kérésükre” elvittük üdülni és talán józanságra szoktatjuk őket és tiszteletre a munkás-paraszt hatalom iránt. Március 15-én figyelembe vettük a nemzeti hagyományokat. Régen május 1-én pár napra őrizetbe vették a gyanús elemeket. Mi is ezt csináltuk. Ezért dicséret illeti rendőrségünket és karhatalmunkat, akik ezt rendesen megtették, és most már fél az ellenforradalmár. Történtek hibák. Azt majd utólag korrigálják. Azt hiszem ezen a területen is rendet csináltunk és fő feladat, mivel fegyveresen széjjelvertük és megfélemlíettük az ellenforradalmi erőket, hogy most már eszmeileg is széjjelverjük. (...)

Az októberi események hatással voltak a tanács és a tanácstagok munkájára is. A pártot széjjelverték, nem tudtunk helyes utat mutatni a tanácsoknak. Proletárdiktatúra pártvezetés nélkül elképzelhetetlen. Egyes ködösfejüek agyában felvetődhet, de ilyen nincsen. Leváltották és megfélemlítették a tanácsvezetőket. A kisemberekre, tanácselnökökre akarták ráfogni, hogy rákosisták, sztálinisták, és így lefejezték a régi vezetőket, pedig azok a nép ügyéért dolgoztak, ha kisebb-nagyobb hibákat követtek is el. Ezért a tanács is nehezen állt talpra és nehezen találták meg a tanácstagok is magukat.

A tanácsok kezdenek helyreállni és a tanácstagok is kezdik magukat megtalálni. A tanácstagoknak feladata, hogy ebben segítséget nyújtsanak a járási és községi tanácstagoknak, hogy helyt álljanak és segítsék a politikai, gazdasági kibontakozást.

355