Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
Fő feladat a jó és okos szó. A lakosságnak falvakban, üzemekben, városban egyaránt meg kell magyarázni ezeket a kérdéseket, a kormány intézkedéseit, azokat a rendszabályokat, amelyeket a kormány átmenetileg kénytelen alkalmazni, másképpen nem tudnánk előre menni. (...) Forrás: SML XXXII. 10. 8. Jegyzet: 1. A forradalom utáni első megyei tanácsülésen az októberi eseményeket és az utánuk következő hónapok politikai és gazdasági történéseit vitatták meg. 2. A megyei MSZMP-elnök felszólalásának befejező részében a gazdasági helyzet alakulásáról fejtette ki véleményét. 258. Részlet a Bűssű Községi Tanács 1957. április 27-i ülésének jegyzőkönyvéből (...) 1.) Ellenforradalmi események értékelése országos viszonylatban, valamint a saját községünkre vonatkozóan Az ellenforradalmi események során az ország válságos gazdasági helyzetbe került, melyet a többmilliárdos anyag és épületkár okozott, valamint az ésszerűtlen bérkövetelések teljesítésével előállott újabb milliók csak fokoztak. Ez a gazdasági helyzet nem a nagytömegek békés tüntetésének, hanem a nyugati hatalmak felforgató tevékenységgel megbízott, minden hájjal megkent és a leg gonoszabb cselekedetekre kiképzett ügynökei munkájának a következménye, melyben nagyon fel tudták használni a belső reakció erőit, a volt hortista katonatiszteket, valamint a karierjüket és állásukat vesztett mágnásokat. Mindenütt ki is mutatták foguk fehérjét. Az újságok elég sokat és elég bőven foglalkoztak már az ellenforradalmi események során vezetőszerepet vállalt személyek jellemzésével és bűneik feltárásával. Mindenki előtt már a napnál világosabban áll, hogy kivétel nélkül a letűnt osztály maradványai, vagy az elműlt rendszer fasiszta provokátorai, vagy politikai, népellenes bűneik miatt elítélt, vagy az embertársaik ellen elkövetett súlyos vétkeik miatt börtönre ítélt személyek irányították fegyvereiket a népi hatalom ellen. Nekik lett volna elsősorban fontos, hogy a népi hatalmat megdöntsék. A mi községünkben a következőképpen alakult a helyzet a kritikus napokban. Az október 23.-ai események következtében a lakosság nem támogatta a fővárosban kezdődött ellenforradalmi eseményeket és nem is kezdeményezett helyi vonatkozású provokációt, vagy a Pártra, vagy a tanácsra dehonesztáló megnyilvánulást. A politikai eseményekkel szemben a lakosság teljesen pasz- szív magatartást tanúsított. Ez főképp abban nyilatkozott meg, hogy az ellenséges elemek, valamint a „Szabad Európa” rádiója uszítása ellenére is teljesítette szántás, vetési kötelezettségét, még pedig legnagyobb részük abban a %-os arányba, ahogy azt a községi tanács korábban egy egy gazdára vonatkozóan megszabta. A községben a béke és a nyugalom biztosítására voltak kezdeményezések, ami abban nyilvánult meg, hogy megalakították a községben a nemzetőrséget, melynek a tevékenysége inkább a rend fenntartása és az éjszakai éjjeliőrzés volt. Általános elv volt a nemzetőrségben, hogy — az akkori ajánlatoktól eltérően — nem kell egyetlen fegyver sem, mert a fosztogatást létszámuknál fogva meg tudják akadályozni, ellenállni pedig nem akarnak. így annak ellenére, hogy a nemzetőrség vezetője fegyverek kiosztásának lehetőségét kilátásba helyezte, fegyverek kiosztására azonban még sem került sor. Ebben igen nagy része volt a dolgozók józan meggondolásának és annak, hogy nagyobbik 356
