Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
II. fejezet: A forradalom napjai Somogyban
Zalánfi János bejelenti, hogy felkereste Gréczi Sándor, az üzem volt dolgozója abban az ügyben, hogy nevelt fia aki az ES lakatosműhelyben dolgozott, a fejadag megállapításánál nem diktálta be szüleit. Kéri, hogy pótlólag részükre is adják ki a lisztfej adagot. A Munkástanács véleménye szerint nevezettnek nem jár meg a fejadag, mert szülei nyugdíjasok, akik nem eltartottak, hanem a saját nyugdíjukból élnek. Tárgyalták még Fenyvesi Zoltán kérelmét is, aki apósát és anyósát is eltartja, így kéri, hogy részükre is adják meg a lisztfejadagot. Miután megállapítást nyert, hogy valóban ő tartja el őket, s teljesen munkaképtelenek, így a Munkástanács Fenyvesi Zoltán részére még 2 főre pótlólag jogosnak ismeri el a fejadag járandóságot. Zalánfi János ezután beszél a legutolsó napok eseményeiről. Megállapítja, hogy rendkívül nehezek, zavarosak voltak a körülmények, központi irányítás egyáltalán nem volt, teljesen magunkra voltunk utalva, s senki nem tudta, hogy s mint lesz az elkövetkezendő napokban. Kéri a dolgozókat, hogy mint eddig is, mindenki álljon helyt a munkahelyén, s azon legyen, hogy a lakosság lisztszükségletét minden körülmények között biztosítani tudjuk. Továbbá felkéri Hegedűs igazgató elvtársat, hogy a malom vezetését, irányítását továbbra is vigye, tegye meg a szükséges intézkedéseket, mert a malom vezetése továbbra is az igazgató hatáskörébe tartozik, s a Munkástanácsra csak a dolgozókat érintő szociális és egyéb ügyek elintézése tartozik. A Munkástanács tagjai Zalánfi János által elmondottakkal teljesen egyetértenek. Hegedűs elvtárs válaszában felhozza, hogy ezek az idők nem a szavak, hanem a tettek ideje. Megköszöni a bizalmat, amelyet a Munkástanács tagjai iránta tanüsítottak, s bejelenti, hogy ez arra fogja kötelezni, hogy minden tudását az üzem dolgozói és a nép érdekeiért használja fel. Ezekben a nehéz napokban egyéni élete teljesen megszűnt, s minden tettét, cselekedetét csak az üzemért, a dolgozókért, s a népgazdaság érdekeiért teszi. Kéri, amennyiben a vezetésben valami hiányosságot, hibát észlelnek, úgy azonnal figyelmeztessék, s reméli, hogy a Munkástanáccsal szoros együttműködésben a zavartalan termelést ezután is biztosítani tudják. Foglalkozik a mai sajtó cikkével, amely teljes elismeréssel nyilatkozott a malom eddigi ténykedéséről, s méltányolja azt a törekvést, amellyel az üzem Somogymegye és az egész ország lisztszükségletét biztosítani igyekezett. Végül egy javaslatot terjeszt Hegedűs elvtárs a Munkátanács elé: Tekintettel arra, hogy ezideig a műszaki és egyes adminisztratív dolgozók között egy egészségtelen és nem igazságos prémiumrendszer volt érvényben. Javasolja, hogy a jövőben a vállalat jövedelméből minden dolgozót egyformán részesítsenek kivétel nélkül, s az eddig érvényben lévő prémiumrendszert szüntessék be. Hegedűs elvtárs ezen javaslatát a Munkástanács tagjai helyesléssel fogadták. Weber János ezután a malmi dolgozók egyes kéréseit terjeszti a Munkás- tanács elé: 1. Sok helyen megtörtént már a Végleges Munkástanács megválasztása. Nálunk mikor kerül erre sor? Hegedűs elvtárs megjegyzi, hogy az üzemünkben megalakult Munkástanács is ugyanazokat a feladatokat látja el, mint a másutt megalakult Végleges 207
