Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
II. fejezet: A forradalom napjai Somogyban
vannak, amíg nem vonulnak el, addig is élnünk, addig is dolgoznunk kell. A sztrájkkal megfojtjuk magunkat, s a szovjet csapatok a markukba nevetnek, s figyelik, hogyan tesszük még gyengébbé, szegényebbé ezt az amúgyis annyiszor kirabolt, meggyalázott országot. Nem a Szovjetnek, hanem magunknak, a magunk érdekében kell dolgoznunk. Sztrájkolhatunk a Szovjet felől, a sztrájkkal nem siettetjük kivonulásukat. Most már minden biztosítéka megvan, hogy diplomáciai módszerekkel élhessünk, hogy a magyar nép akarata a világ hatalmas közvéleményétől, az Egyesült Nemzetek Szervezetétől támogatva érvényesülhessen, s teljesüljön. A szovjet csapatoknak semmi keresnivalójuk Magyarországon. Mi megvédjük magunk függetlenségünket, szabadságunkat, mi nem akarunk más ország gyarmata lenni. Igazságunk van, s ez a mi igazságunk most hatalmasabb a sztrájknál, s győzedelmeskedni fog. Somogy népe! Az elmúlt dicső napokban nem ömlött vér megyénkben. Somogy fegyvere a sztrájk volt, s a sztrájk erős fegyvernek bizonyult. Ne tegyük le ezt a fegyvert, vegyük használatba, amikor szükség lesz rá, de most mindennél fontosabb a munka, amely erőssé, gazdaggá tesz bennünket. Erősnek kell lennünk, hogy a magunk lábán állhassunk, márpedig mi most már a magunk lábán akarunk állni és járni a szabadság, függetlenség útján. A gyáraknak nyersanyag kell, s vasút nélkül nincs nyersanyag. A gyáraknak szén kell, s a bányászok, a vasút nélkül nincs szén. A népnek hús, kenyér, ruha, cipő kell, s gyárak nélkül, együttes munkánk nélkül nincs hús, kenyér, ruha, cipő, nincs semmi! Induljon meg Somogybán, s induljon meg most már az egész országba a munka. A szabadságharc győzött, a szabadságharcosok fegyverének győzelmét segítette a vidék, segítette Somogy sztrájkja is. De most már magunknak, népünknek végzett munka legyen a fegyver. Szántson és vessen a földműves, induljon meg a vasút, induljanak meg a gyárak, s induljunk meg a felfelé vezető úton. Nagy és dicső munka vár ránk, ismét el kell foglalni helyünket a szabad és független országok között, s legyengülve, a külföldi segítségre szorulva nem érezhetjük magunkat igazán szabadnak, függetlennek. Somogy népe! A Forradalmi Nemzeti Tanács, a magunk közül választott küldöttek is üzenik, kezdjük meg a munkát. Munka nélkül veszélyben a jövőnk, veszélyben vannak forradalmunk nagyszerű vívmányai. A sztrájk helyett legyen most fegyverünk a teremtő, nemzetünket erős, gazdaggá tevő munka. Forrás: Szabad Somogy, 1956. november 2. 1. o. Jegyzet: A felhívás funkcióját betöltő cikk befejező harmadában olvasható ,Az elmúlt dicső napokban nem ömlött vér megyénkben.” Talán az akkori igen zavaros tájékoztatási viszonyokkal magyarázható, hogy a szerzőnek nem volt tudomása az október 27-én, a határ menti Berzence községben lezajlott esti gyűlés tragikus fejleményeiről. (1. erről a bevezetőt és a 3. sz. függeléket!) 134. A Szabad Somogy írása a felelősségrevonásról Méltón a forradalomhoz, méltón a népfenséghez Nem a bosszú és ellenbosszú, hanem a méltó felelősségrevonás ideje érkezett el együtt szabadságunkkal. Felelniük kell a helyi önkényuraknak, felelniük kell azoknak, akik ámították, becsapták, félrevezették éveken át népünket, 192
