Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

raszter leiratával is, amely szerint a Nyugatról visszatérő kb. 200 000 állampolgár közül városunkba irányítottak kb. 40 000 embert. A megyei főkapitányságnak az utasítást végrehajtva, gondoskodni kellett a szűrőtábor felállításáról és az ideérkezettek igazoltatásáról.

206 Mindezeken felül, az élet első lépéseinek megtételén túl a tennivalók rengetege nehezedett a közigazgatás vállára a felszabadulás első napjaiban a különféle pártok, tömeg-, érdekképviseleti-, önkormányzati- és néphatalmi szervek, földigénylési, termelési, újjáépítési, beszolgáltatási stb. bizottságok működésével és működtetésével. E rendkívül sokrétű és sokfelé ágazó tevékenységnek csak ott tudtak eleget tenni a közigazgatási hatóságok, ahol azoknak vezetői és beosztottjai maguk is igenlői voltak - a felszabadult néppel együtt - a történelmi korforduló után kialakuló új életnek, ahol munkájukat a demokratikus pártok és szakszervezetek tagjaiból alakult új néphatalmi szervek is támogatták. Így alakultak s kezdték meg jelentős politikai tevékenység számbamenő munkásságukat - többek között - a 15/1945. ME. sz. rendelet alapján az igazolóbizottságok. A Megyei Nemzeti Bizottság 1945. jan. 22-i ülésén a kaposvári járás részére két igazolóbizottságot választott a működő négy koalíciós párt (ekkor még a Nemzeti Parasztpárt szervezetei nem alakultak meg a megyében) egy-egy tagjából. A többi igazolóbizottság alakulására csak 1945. ápr. 28-i ülésen került a sor, amelyen a pártok 10-10 jelöltjéből a főispán kisorsolta annak az öt igazgatóbizottságnak a tagjait, amelyek a köztisztviselők igazolására azonnal jnegkezdhették munkájukat. A megyei székhely után a járásokban is mindenütt megalakultak az igazolóbizottságok, amelyeknek a számát - május 26-án - újabb kettővel gyarapították a kereskedők és az iparosok igazolására. Ezen az ülésen tett javaslatot egyébként a népbíróság felállítására dr. Frank László, akit a Nemzeti Bizottság - május 2-i ülésén - népügyészként javasolt és támogatott az igazságügyminiszternél. A néphatalmi szervekben, amelyekben a felszabadult lakosság legtevékenyebb elemei vették át a motorikus szerepet, a demokratikus forradalom e helyi szerveiben látott hozzá népünk az élet megindulásának az első lépéseihez. A felszabadulás után népi demokratikus rend alakult hazánkban, amelynek „fejlődésében a nagy fordulat a demokratikus forradalom kibontakozásával kezdődött" - írja Nemes Dezső. Majd így folytatta: „Olyan demokratikus forradalom volt ez, amely a munkásosztály vezetésével ment végbe, s olyan hatalmat teremtett, amelyet így jellemzünk: a munkások és a parasztok demokratikus diktatúrája. Ez a hatalom végrehajtotta a demokratikus átalakulás feladatait, megvédte a demokratikus vívmányokat a reakciós támadásokkal szemben, és biztosította a forradalom viszonylag békés továbbfejlődését: átnövését a szocialista forradalomba."

207 4. A beszolgáltatás A háborús cselekmények, a kiürítések, a hadi-közmunkák mellett a lakosság legtöbbet és legszenvedélyesebben vitatott problémája a hevesen ellenzett és az elevenébe vágó beszolgáltatás volt. Azé a beszolgáltatásé, amely nemcsak a