Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

szolgálattételre hajdani egyenruhájukban - igazolás nélkül - a közbiztonsági szerveknél. Ezért az április 13-i ülésen elhatározta a Nemzeti Bizottság - az MKP indítványára -, hogy a csendbiztosok karhatalmi szolgálataikat csak kakastoü nélküli sapkában láthatják el. „A kakastollat sem szolgálatban, sem szolgálaton kívül használni nem szabad."

198 A Megyei Nemzeti Bizottság, 1945. március 23-i határozata alapján, az MKP javaslatára, a kaposvári rendőrség kapitányságán belül önálló politikai osztály felállítását határozta el, amely egy vezetőből, egy vezetőhelyettesből és négy detektívből állott. A politikai osztály kizárólagos hatáskörébe a fasizmus felszámolásával kapcsolatos rendészeti feladatok tartoztak elsőrenden, s határozatait és döntéseit csak a Nemzeti Bizottság bírálhatta felül. A Nemzeti Bizottság határozata után, a rendőrkapitányság vezetője felvetve a bizalmi kérdést, azonnal lemondott állásáról. A bizottság a lemondást nem vette tudomásul, s miután bizalmát továbbra sem vonta meg, szolgálatának további ellátására hívta fel a kapitányság vezetőjét. A kérdés végleges eldöntése érdekében a Vörös Hadsereg katonai parancsnokságán pártközi értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a rendőrség politikai ügyosztálya nem a Nemzeti Bizottság, hanem a rendőrfőkapitányság vezetőjének a hatáskörébe tartozik. Ezen az ülésen hangzott el egyébként Stephaich Pál alispánnak az a javaslata is, amely a politikai rendőrség hatáskörét csak Kaposvár területére terjesztené ki, míg a megyében másfajta politikai rendőrség volna szervezendő a csendőrség kebelében. A Nemzeti Bizottság ezt a határozatot március 30-i ülésén - a kérdés országos és egységes rendezésének időpontjáig - végleg elvetette, s így a politikai rendőrség hatáskörét az egész vármegye területére kiterjesztette. A rendőrség vezetésérc - személyi ellentétek következtében - a Megyei Nemzeti Bizottság dr. Pápay Sándort javasolta május 2-i ülésén. Végül is a Nemzeti Bizottság és a SZEB közötti ellentét következtében a főispán június 2-án - ideiglenesen - ismét dr. Szökendy Jánost nevezte ki, de most már a megyei rendőrfőkapitányság élére, míg a városi kapitányságot - ugyancsak ideiglenesen - Eperjessy László vette át. Lényegében ekkor vált ketté és külön szervvé a megyei és a városi rendőrkapitányság. Végül is - 1945. június 30-án - bejelentették a Nemzeti Bizottságban, hogy a belügyminiszter dr. Molnár Győző rendőrtanácsost nevezte ki a rendőrség élére, a politikai rendőrség vezetésével pedig Csongrádi Bélát bízta meg a miniszter, miután elődje: Komáromi Károly lemondott állásáról. Az élet megindulásának már a kezdeti szakaszában jelentős határközi katonai és polgári értekezletekre is sor került a drávamenti határszélen. A határmenti új katonai és közigazgatási hatóságok 1945 nyarától igen jelentős határközi értekezletek határozatainak a megalkotásában vettek részt - többek között Siklóson, Villányban és Barcson -, amelyeken a magyar honvédség, a helyi polgári hatóságok és a demokratikus pártok küldöttei vettek részt a jugoszláv hadsereg képviselőivel együtt. Az államközi (határközi) értekezletek kezdő csíráit felmutató tárgyalásokon a felek ideiglenes megegyezést kötöttek, s kijelentették, hogy közös határként a trianoni határt fogadják el. Szabályozták a kettősbirtokosok határátlépését, a határokon történő áruforgalmat, kijelölték a határátlépési főhelyeket, vita esetén határszakasz döntéseket is hoztak. E határközi értekezleteken a tárgyaló felek megállapodtak egymással, hogy ellenséges pro-