Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban
pénzügyi helyzetének a biztosítása érdekében az adófizetések megindítását és szorgalmazását is elrendelte, amelyet csak a Vörös Hadsereg által kibocsájtott „vörös" pénzzel lehetett kiegyenlíteni. Kivételesen a Magyar Nemzeti Bank által kibocsájtott „kék" pénzt is elfogadták az adóügyi hatóságok. 196 Kaposvár városa pedig szükségpénztári utalványokat is nyomtatott 50 és 100 pengős címletekben - a Dunántúli Bank RT-vel közösen - az aprópénz hiány felszámolása érdekében. E somogyi sajátosság indokai között említhető, hogy a megye másik felén a nyilasok még hónapokig adtak ki pénzt és így az onnan érkező spekulációt akarták általa megelőzni. d) A demokratikus rendőrség megszervezése A karhatalmi szervek közül - ha vázlatosan is - a rendőrségi szervek újjászervezésének tekintjük csak át az első hónapjait. „Amikor bejöttek a szovjet elvtársak — írta visszaemlékezéseiben Győrffy Antal, a felszabadulás után megalakult MKP megyei szervezetének első titkára - a régi rendőrség már nem volt itt (ti. Kaposvárott), nem volt közbiztonság s akkor átmenetileg, mi szervezett munkások és kommunisták vezettük a rendőrséget." így a megyeszékhely felszabadulásának napján: 1944. dec. 2-án Eperjessy László detektív vette át a megyei és a városi rendőrkapitányság szervezésének és vezetésének a gondját, miután a nyilas rendőrhatóságok valamennyi fogalmazója elmenekült a városból. Csak pár hét múltán: 1945. január 11-én kérte fel, illetve rendelte ki a rendőrség vezetésére Kaposvár polgármestere dr. Szökendy János ügyészt. Az új rendőrfőkapitány - bírva a SZEB és a koalíciós pártok egyhangú bizalmát - 1945. január 16-tól átszervezte a városi rendőrkapitányságot elnöki, bűnügyi és kihágási, s közigazgatási osztályokat állítván fel, valamint detektív csoportot és őrszemélyzeti részleget. A február 23-i újabb átszervezés alkalmával már csak az osztályok vezetésében történtek jelentős személyi változások. A Megyei Nemzeti Bizottság 1945. január 22-i ülésén elhatározta, hogy a háború okozta anarchisztikus állapotok megszüntetésére és a közrend védelmére a megye minden községében megbízható polgárőrséget szervez, amelyeket majd a Vörös Hadsereg katonai alakulatai fognak fegyveresen támogatni. A szovjet katonai alakulatok helyeselték ugyan a polgárőrség felállítását, azt azonban nem vállalhatták magukra kötelezőnek, hogy a községeket rendőri közegeikkel lássák el. A megye székhelyén pedig - a fosztogatások nagyarányú elharapódzásának a megfékezésére - a Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy az egyenruhás rendőrőrszemek mellé - éjjelente - két-két nemzetőrt is kiállítanak erősítésül. A lopásoknak és a betöréseknek az elharapódzása következtében, a Nemzeti Bizottság elnöke, az 1945. február 2-i ülés határozata alapján, felkérte a törvényszék elnökét a statáriális bíróság azonnali felállítására és működtetésére. A városi rendőrségi szervek gyors átszervezésének a sikere után az alispán nagy energiát fordított a megyében az általános közbiztonsági szolgálat megszervezésere, amelynek keretében egyre nagyobb szerepet kívánt biztosítani a volt csendőrség tagjainak. A közbiztonsági szolgálat szervezésével - 1945. március 22-én - a megye területén Benedek Géza őrnagy, kaposvári lakost bízta meg, akinek 1945. május 18-án történt lemondása utáni helyét dr. Pápay Sándor rendőrfőtanácsos foglalta el. A Megyei Nemzeti Bizottság 1945. március 16-i ülésén
