Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

történt visszacsatolásáig - a főszolgabíró, mint „a barcsi és a szigetvári járás fő szolgabíró ja" működött Szigetvár székhellyel. A szigetvári szovjet katonai parancsnokság 1945. január 11-i szóbeli rendeletére népösszeírást foganatosítottak a járás területén, amely szerint a lakosság száma 27 335 volt.

190 Az 1945. február 7-Í jelentés szerint a járás állatállománya 3 008 1ó, 4 084 juh, 6 902 szarvasmarha és 8 702 sertés volt. Terménykészletc pedig 30 436 q gabona és 15 230 q kukorica volt.

191 Az 1945. évi április 14-i újabb népösszeírás már 28 360 főt talált a járás területén.

192 A nyilas uralom utolsó napjaiban - a tabi járási főszolgabírói hivatalban, a járás igazgatása katonai ellenőrzés mellett történt. A főszolgabíró közölte a járás területén működő körjegyzőkkel, hogy a járási polgári közigazgatás mellé katonai szervet állítottak fel, amelynek a feladatát a közigazgatás zavartalan működésének a biztosítása képezte.

193 A járási közigazgatás működése 1944. november 30-ától 1944. december 27-ig - a katonai felvonulások és harci cselekmények időpontjában - szünetelt. A járás felszabadulása után az első iktatás 1944. december 27-én történt, amelynek tárgya a közigazgatás helyreállítása és a munka beindítása volt. A közigazgatás hadműveletek alatti gépezete sok-sok községben és járásban már nem működvén, sok tisztviselő hagyta el munkahelyét, részben a hadműveleti, részben a katonai szolgálat, részben pedig a hatóságok nyugatra történő kitelepítése következtében. Ám, sok község elöljárósága, bírája, jegyzője és lelkésze - a nép sorsát vállalva - jóban és rosszban kitartott a lakosság mellett. E községi elöljárók - hivatásuk magaslatán állva - a helytállás példaképei voltak a hadak útjába került megyeben. Ám, amikor 1945. április 7-én az alispán elrendelte a községi közigazgatás gépezetének a beindítását a főszolgabíróknak, így rendelkezett: „Miután a mai súlyos háborús viszonyok mellett egy község lakossága sem maradhat vezető nélkül teljes felhatalmazást adok arra, hogy az ideiglenes távollét folytán, vagy véglegesen megüresedett községi tisztviselői állásokra a legjobb belátása szerint ideiglenesen helyettest rendeljen ki járása községi alkalmazottai közül."

194 íme! - a hadműveletek alatti és felszabadulás utáni járási közigazgatás vázlatos történetének néhány fejezete abból az időszakból, amely 1944. november 29-e és 1945. április 23-a között, a megyei székhelynek a nyilas hatóságok általi kiürítésétől addig a napig tartott, ameddig a megye véglegesen megszűnt hadműveleti terület lenni; s amelyen - szabaddá válása után - a közigazgatás helyreállításának és tevékenységének az első lépései megtörténhettek, akár az igazgatás régi formái közötti új tartalommal, akár pedig az új néphatalmi szervek keretei között. A megye közigazgatását érintő legfontosabb eseményeket a megye alispánja a következőképpen foglalta össze a Közigazgatási Bizottság szerepét betöltő Megyei Nemzeti Bizottságnak tett 1945. június havi helyzetjelentésében 1945. július 14-én: „A törvényhatóság egész területén a közigazgatás mindenütt helyreállott s a viszonyokhoz képest megfelelően működik. A községi képviselőtestületek megalakítása ott, ahol a pártok kellő számban megalakultak, folyamatban van. A tisztviselői igazolások nagyrészt megtörténtek, kivéve azokat a járásokat, melyekben a közigazgatás csak később indulhatott meg, azonban az igazolások itt is folyamatban vannak."

19r> A közigazgatási apparátus működése mellett az alispán, az állam és a megye