Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

nem volt semmiféle összeköttetés és a vármegyében nem volt közigazgatás, vagy ami volt is, igen lassan és nehezen működött", amikor - a második világháborúban összeomlott burzsoá-nagybirtokos uralkodóosztály politikájának teljes csődtömege közepette - az élet megindulásának első lépései megtörténtek. Somogy megye és Kaposvár város Nemzeti Bizottsága, Pécs-Baranya Nemzeti Bizottságának ügyrendjét alapul véve kijelentette, hogy mindaddig, amíg az önkormányzati szervek működése szünetel, gyakorolni fogja a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésének és kisgyűlésének a hatáskörét, és ebbeli minőségében szabályrendeleteket alkot, felügyeletet gyakorol a közigazgatási szervek működése felett, irányítja a megye gazdasági ügyeit, vagyonkezelését és gondoskodik anyagi szükségleteinek fedezéséről. Ezen felül a Nemzeti Bizottság a törvényhatósági kisgyűlés hatáskörét is magára veszi s az egyes közigazgatási ügyosztályok előadóinak jelentései alapján, azokban az ügyekben, amelyek korábban a kisgyűlés elé voltak utalva, a döntést magának tartja fenn.

164 A Nemzeti Bizottság szervezeti, működési és ügyrendi szabályzatának elvi megalapozása így nyert megfogalmazást: „Az alkotmányos önkormányzati testületek működésének szünetelése alatt az állami élet újjászervezését célzó törvényes rendelkezések kibocsájtásáig Kaposvár megyei város és Somogy vármegye területére kiterjedő hatáskörrel, Kaposvár székhellyel, Nemzeti Bizottság alakult, amelynek feladata általában a törvényhatóság és megyei város gazdasági, szociális és igazgatási kérdéseit figyelemmel kísérni, azokban állást foglalni és ezen kérdésekben mindazon intézkedéseket elhatározni, illetve elrendelni, amelyek az életviszonyok rendezése, az ország újjáépítése és demokratikus szellemi átalakítása érdekében szükségesnek mutatkoznak."

1150 A elvégzendő feladatok gyakorlati megvalósítása céljából a Bizottság gyakorolja: 1.) a megyei közgyűlés és kisgyűlés és a városi képviselőtestület hatáskörét, 2.) véleményező és tanácsadó szerv, a törvényhatóság első tisztviselője mellett, s végül 3.) átveszi a Közigazgatási Bizottság hatáskörét is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz intézett felterjesztéseit és más megyék nemzeti bizottságaihoz küldött átiratait - azonban csak a főispán részvételével tartott üléseken tárgyalhatta meg, s ilyen tárgyban hozott határozatait mindenkor a főispánnak kellett aláírnia és kiadványoznia.

160 Mindezeken felül a Megyei Nemzeti Bizottság nemcsak a kinevezési jogot gyakorolta a törvényhatóság területén,

167 hanem azzal is fel volt ruházva, hogy mindaddig, amíg a vármegye területén bármilyen akadály következtében a kormány központi intézkedései végre nem haljhatók, a kormány hatáskörében járjon el.

168 Megalakulásának megtörténtét is így adta tudtul - falragaszokon - a megye lakosságának: „A Nemzeti Bizottság utasításainak a vármegye és Kaposvár város minden egyes polgára büntetőjogi felelősség terhe mellett engedelmeskedni tartozik." Még egy hónap sem telt el a Bizottság megalakulása után, amikor 3 tagú küldöttséget indított Debrecenbe - 1945. február 14-én - az Ideiglenes Nemzeti Kormány szerveivel történő kapcsolatok felvétele és kiépítése, s a kellő politikai tájékozódás érdekében. Velük utazott jelentéstételre a megye alispánja is. A küldöttség, melynek tagjai: Győrffy Antal, dr. Gelléri Emil és Mike Imre voltak március 4-én tért vissza Kaposvárra. A Megyei Nemzeti Bizottság az önkormányzati testületek megszervezését és a megüresedett önkormányzati tisztviselői állásokat nehezen tudta betölteni, mi-