Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban
ken, réteken, legelőkön és erdőkben voltak láthatatlanul elhelyezve. A lakosság emiatt valósággal rettegett a falu határába, a mezőre, a rétre, az erdőre való kimenéstől, miután a felrobbanó aknák nap mint nap sok áldozatot követeltek soraikból. Az aknásított területek még a következő esztendőkben is tehertételei voltak a megyének - olvashatjuk a földművelésügyi minisztérium Dunántúli és Duna-Tiszaközi Termelési Bizottságának 1946. november 15-én kelt helyzetjelentéséből: ,,Egyes megyékben - különösen Somogy drávamenti, valamint Marcali, Böhönye, Nagybajom vidékén" . . . „összefüggő nagyobb területek megműveléséről kell gondoskodni." 146 Az aknakutatás elősegítése érdekében az alispán - június 19-én - felhívta a főbírákon keresztül a községi elöljáróságokat, hogy a 41. számú hadkiegészítő parancsnokság által kiküldött katonai műszaki csoportokat - elismervény ellenében - a helyszínen lássák el csákányokkal, ásókkal, kézifűrésszel, 6 kg-os kalapáccsal, erdei- és cigányfejszével, drótvágó ollókkal, s minden - egyéb szükséges szerszámokkal, 147 és biztosítsák az együttműködést a műszaki katonai alakulatok és a polgári lakosság között. A magyar utászok veszélyes munkája után július elején, már Alexander Dimov bolgár utász őrnagy parancsnokságával, egy újabb utász alakulat is folytatta az aknamentesítést a megye területén, szakképzetlen polgári személyek közreműködésével, miután a bolgár parancsnoknak is az volt a terve, hogy a magyar aknaszedő utászokat polgári segítséggel megerősítve, mentesítse mihamarabb a községeket a 3. Ukrán Front birtokában levő aknatérképek felhasználásávaL A kiváló bolgár utász-őrnagyot a Honvédelmi Minisztérium hazánk területének robbanóanyagoktól való megtisztítása érdekében végzett kiemelkedő munkásságát a 28.729 1945. számú HN. elnökségi irat az alábbiakban sommázta: „Fent nevezett őrnagy, aki az első bolgár hadsereg műszaki előadója volt, saját kezdeményezésére 14 tiszt és 400 legénységi magyar hadifoglyot képezett ki aknaszedésre, és az ő vezetésével Somogy megye területén jelentős területeket aknamentesítettek., és ezáltal sok. magyar életet mentettek meg, jelentős földterületeket tettek szabaddá, ami az ország gazdasági szempontjából sokat jelent." 1 ' 1 * A megtalált aknákat, aknagránátokat és egyéb lőszereket a kezdetben - mint mondottuk - a SZEB parancsára megsemmisítették. így az első hónapokban szinte egymásba értek a dörgésszerű robbanások, mintha Somogy földjén folytatódtak volna a háborús ágyútüzek és repülőbombák félelmetes robbanásai. E veszélyes munkálatokat a rendkívül bátor katonáknak úgy kellett elvégezniük, hogy egyetlen aknaszedő műszer sem állt rendelkezésükre. Különösen veszedelmes volt a csurgói járás aknamentesítése, ahol alulról rögzített gyutaccsal ellátott harckocsi aknákra leltek az utászok, amelyeket csak távolabbi, védett helyekről lehetett kifordítani a földből vasmacskák és dobókörték segítségével. Az aknamezőket - minden életveszedelem ellenére - sokszor megközelítették a kincskeresők, nemegyszer a fosztogató hullarablók is. Az a legenda járta a nép között, hogy a németek valahol a somogysági erdők rejtekében mérhetetlen kincset halmoztak fel, s rengeteg gépkocsit rejtettek el, majd a területet megközelíthetetlenné téve, azt sűrűn körülaknázták. A kincskeresők közül sokan életüket vesztették, de otthagyták - megérdemelten - foguk fehérjét a gyalázatos hullarablók is.
