Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

IV. fejezet AZ ÉLET MEGINDULÁSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN SOMOGYBAN 1. A kiürített falvak lakosságának hazatérése 1945. április 4-én rendelte el az alispán a visszaköltözések azonnali megkezdését a kiürített területekre. A visszatérés azonban korántsem volt zökkenőmentes, hiszen hosszú hetek teltek el, sőt hosszú hónapok, amíg a lakosság visszatérhetett falujába. A kiürítéseknél a katonai hatóságok eleinte csak arra gondoltak, hogy a hadihelyzet sikeres alakulásától függően a lakosságnak legfeljebb csak egy-két hétre, 8-10 napra kell távolmaradnia falujától. Arra senki sem mert gondolni a kezdet kezdetén, hogy heteken, sőt hónapokon keresztül sem engedélyezik majd a katonai hatóságok néhány falu visszatérését. Voltak olyan községek, amelyekbe csak 1945. áprilisának végén, vag}- májusban térhetett vissza a lakosság. A csurgói és a barcsi járás községei pedig jóval hazánk felszabadulásának időpontja után, sőt a második világháború végleges befejezése után térhettek csak vissza. A barcsi főszolgabíró jelentése szerint a járás kiürített községeibe való visszatérést csak 1945. április 26-án engedélyezték a katonai hatóságok.

127 Lakócsa 1945. május 3-án,

128 Zákány pedig csak 1945. május 12-én térhetett haza.

129 „A községnek lakossága - jelentette az elsőként a faluba visszatért körjegyző 1945. május 10-én este 20 órakor az alispánnak - még nem ért haza teljes számban, mert sok családnak nincsen fogata s ezek várni kénytelenek, míg rájuk kerül a sor. Némelyik fogatos már három-négy fordulót is tett s így csak május 12-ére várható, hogy a népesség teljesen itthon legyen."

130 Hatósági engedély nélkül - önkényesen - egyetlen kiürített falu lakossága sem térhetett vissza lakóhelyére. Egy-egy nagyobb községbe menekült lakosság visszatelepítése a közigazgatási hatóságoknak is jelentős erőfeszítésébe került. Karád községben 5000 menekült vészelte át a hadieseményeket, visszatelepítésükhöz hét község (Kötcse, Nagycsepely, Teleki, Nágocs, Kisbárapáti, Bonnya és Andocs) valamennyi fogatát igénybe kellett venni négy napon keresztül a kitelepítettek terhére elszámolható napi 50 pengős térítés ellenében.

131 Milyen állapotok fogadták a hazatérőket? A lakócsai körjegyző 1945. augusztus 4-én kelt jelentésében ezt olvashatjuk: „A lakosság visszaérkezte után minden házat és padlást feltörve talált, sok helyen még a bútorokat is összetörték.*' A takarmány teljes egészében feletetve, sőt legnagyobbrészt a kenyér-