Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

III. fejezet Felszabadító hadi cselekmények a megye területén

A csoportokra és körzetekre osztott ellenőrzések során

121 az alispán által kiküldött 15 tisztviselő csak azokból a községekből hajtotta el az állatokat, amelyekből a polgári lakosság elmenekült és a jószágok gondozására nem maradt hátra a faluBan senki. Az ilyen községekben - jelentette a 3. körzetbe kiküldött egyik megyei tisztviselő: Szabó István - „legnagyobb részben az erős tüzérségi tűz következtében az állatok nem az istállókban, hanem szabadon, az udvarokon és az utcákon járkáltak minden gondozás nélkül." Az ilyen kóborló és gazda nélküli állatokból Heresznye, Rinyaújnép és Szulok községekben 67 szarvasmarhát, 51 borjút és 12 birkát szedtek össze és hajtottak együvé a nagydobszai uradalom területére. Az állatok megmentése érdekében dicséretre méltó bátorságot tanúsítottak a megye tisztviselői és a Vörös Hadsereg tisztjei, akiknek e feladat végrehajtására sokszor 200-250 km-es utat kellett megtenniök, többnyire gyalogosan. Több pusztáról már nem tudták elhajtani az állatokat, mivel azokat a drótakadályok miatt nem tudták megközelíteni. „Mindent elkövettünk - olvashatjuk az egyik jelentésből - már egész a drótakadályokig elmentünk a bátor orosz tiszt vezetésével, de erős tüzet kapva, abba kellett hagyni azon kísérletünket, hogy az állatokat ezen pusztáról elhajthassuk."

122 És hog}' fogalmat alkothassunk magunknak, hogy milyen arányú volt a pusztulás a háborús cselekmények alatt a különféle mezőgazdasági javakat illetően a községek területén, ahhoz elég idéznünk a babócsai körjegyzőség 1945. október 24-én keltezett kimutatását, amely szerint ennek az egyetlen körjegyzőségnek területén 950 szarvasmarha, 1812 sertés, 610 juh, 382 ló, 20 921 q kenyérgabona (búza, rozs), 71 300 q erőtakarmány (árpa, kukorica, korpa, olajos pogácsa, szálastakarmány), 1930 kg cukor, 20 905 baromfi, 2173 gyümölcsfa és 435 q olajos mag pusztult el.

123 A főispán által összeíratott háborús kár és veszteség egyedül csak a barcsi járás területén 4690 szarvasmarha, 15 669 sertés, 6371 juh, 2585 ló, 74 000 q búza és rozs, 28 000 q árpa, 25 000 q zab és 82 000 q kukorica volt.

124 Ám a katasztrofális pusztulás nemcsak a mezőgazdaságot érte, hanem az ipart is, a gyáripart csakúgy, mint a kézműves ipart. Elég lesz csak a nagyatádi járás ipari pusztulását idéznünk, amely a hadszintérré vált megye iparának a pusztulására is igen jellemző. A Nagyatádi járás Általános Ipartestületének a jelentése szerint az ipari és a kereskedelmi élet teljesen megszűnt a járás területén, a gyárakat kifosztották, a gépeket elhurcolták, a járás 900 kézműiparosának műhelyeit és üzlethelyiségeit kirabolták és szerszámait elhurcolták. De elpusztultak a járás községeiben az összes mezőgazdasági üzemek is, a fonal- és szeszgyárak csakúgy, mint a malmok és téglagyárak.

125 És ha még a megközelítően sem pontos, de kontúrjaiban eléggé • érzékelhető anyagi veszteség és vagyoni pusztulás mellett emlékeztetőül idezárjuk még annak az ismeretlen és ismerős 23 560 főnyi somogyi katonának és polgárnak a számát, akik a gyilkos háború idején, akár a fronton, akár idehaza áldozatául estek a második világháború idegen érdekekért ránk kényszerített küzdelmének, akkor alkothatunk csak fogalmat magunknak, hogy milyen körülmények között történhettek meg a második világháború pusztulásának és pusztításának teljes csődtömege közepette - az élet megindulásának az első lépései megyénk te1 rületén.

126