Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

III. fejezet Felszabadító hadi cselekmények a megye területén

in. fejezet FELSZABADÍTÓ HADICSELEKMÉNYEK A MEGYE TERÜLETÉN 1. A második világháború hadicselekményei Somogyban Az 57. szovjet hadsereg csapatai már 1944. december 1-én elérték a megye keleti határát és hét községből (Cserénfa, Csorna, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Sántos, Szentbalázs) kiűzve az ellenséget, elérték a taszári tepülőteret, s december 2-án reggel 8 órára már a megye székhelyét, Kaposvárt is felszabadították. A Vörös Hadsereg sikeres előnyumulása következtében december első felében a megye falvainak több mint a fele (145 község) felszabadult. A felszabadító hadműveletek során 1944. decemberének közepén érte el a Vörös Hadsereg: a 3. Ukrán Front és a hadműveletileg alája rendelt 1. Bolgár Hadsereg a Balaton-Nagybajom-Dráva vonalát, ahol győzelmeinek sikeres láncolatát átmenetileg megszakította a német hadsereg offenzívája, hogy annak - a Somogy megyét felszabadító hadműveletek 1944. december 1. és 1945. április 1. közötti időszakában történő - legyőzésével a nagy honvédő háború utolsó hadműveletét hajtsa végre a megye területén. Miért védték ilyen makacsul a németek e területet? Mindenekelőtt azcrt, hogy késleltessék az ausztriai és a délnémet iparvidék elfoglalását, védjék azokat a Nagykanizsa környéki fontos olajforrásokat, amelyek nélkül - mint Hitler is beismerte 1945. január 23-án a főhadiszálláson - nem folytathatták volna a háborút, miután a nagykanizsai olajvidék Németország szükségletének mintegy 80%-át fedezte. Nem utolsósorban azzal is számolt a német hadvezetőség, hogy sikeres ellentámadásával jelentős erőket vonhat el délfelé a Berlin irányában előretörő Vörös Hadseregtől. A német ellentámadás koncepciójáról Guderian a következőket írta: „Most, hogy a mi üzemanyag- és kenőanyaggyártó vállalataink használhatatlanok, a parancsnokság csak a Zistersdorf-i (Ausztria) és a Balaton közelében levő magyarországi olaj lelőhelyekkel rendelkezhet." Az utolsó olajlelőhelyeket és a magyar olajfinomító üzemeket akarta megtartani, mert ezek nélkülözhetetlenek voltak a páncélos csapatok és a légierő számára szükséges termékek előállításához.

76 Így, a Balaton és Dráva között, 93 kiürített falu területén zajlott le megyénk történelmének a legvéresebb csatája a második világháborúban. Itt rendezkedett be állóharcra az a német hadsereg, amely erről a területről biztosította - többek között - a Balkánról üldözött és megvert csapatainak a visszavonulását, s itt