Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

tisztviselő. Ezzel gondoskodni kívánunk a tisztviselői becsület védel­méről is, a fúrásoknak, alaptalan vádaskodásoknak vége. Aki a meg­vádolt tisztviselővel a közös felettes előtt szembeállni nem hajlandó, arról meg van a véleményünk, az általa emelt vád rája hull vissza. Az új életforma a tisztviselő számára hivatali élet tekinte­tében olyan új munkakeretet jelent, melyben a dolgozók között sem a munkaidő, sem a munkarend, sem a munkateljesítmény szem­pontjából különbség nincs. Ki akarjuk fejleszteni a munkatársi öntu­datot, mely nélkül a köz érdekét jól szolgálni nem lehet. Ennek esz­közei: azonos munkaidő betartása és betartatása. Azonos fegyelmezési eszközök, a fegyelmi szabályoknak azonos eréllyel való alkalmazása és lehetőség szerint azonos minősítési szempontok. A tisztviselők kö­zött életté kell váltani a két vezéreszmét. A Hungarista állam gondos­kodni kíván a közös munkaterületen dolgozó tömegek társadalmi eszközökkel való összehangolásáról is. A hivatali életben az azonos szolgálati szabályok a társadalmi életben az azonos kultúra lesznek az új rend kialakítói. Üj hivatali szellemet követelünk, aki ezt nem haj­landó magában kialakítani és másoktól is megkövetelni az távozzék a közszolgálatból. Aki az új szellemet és annak formálására szolgáló eszközeinket kritizálja, az fegyelmi bűncselekményt követ el, mert a belső front egységének megrontója és úgy tekintetik, mint a katona, aki a hadsereg fegyelmét aláásni igyekszik. De fegyelmit kap az a tiszt­viselő is, aki az új szellem megteremtéséhez szükséges eszméket nem szolgálja és azokhoz haladéktalanul nem alkalmazkodik Leszögezett alapelvek nem alkalmazása szabotázsnak tekintendő. S az ilyen tiszt­viselőt is eltávolítjuk. Tudjuk, hogy a magyar népközösséget parancs­szóra szeretni nem lehet. Tekintettel arra, hogy a hivatal közösségi életkeret, abban senki sem viselkedhetik úgy, hogy viselkedése a mun­katársakra is kihatással ne lenne. Aki tehát szolgálatát és magánéleté­ben a testvériség gondolatának nem akar helyt adni, úgy ahogy ezt kör­vonalaztam, a vezéreszme alkalmazásának megtagadásával befolyá­solja a munkatársát is. Így, mint a hivatali közszellem megbontója fog ítélet alá esni. Helyesen vezetni csak az tud, aki engedelmeskedni is tud. Minden köztisztviselőnek be kell látnia, hogy az életét áldozó katona csak úgy tudja tartani a frontot, ha itthon az erők egységében szintén áll a front. Egységes belső frontot pedig csak az azonos eszmék szolgálatá­ban álló fegyelmezett közigazgatással lehet megtartani. A front-kato­nával meg kell sürgősen éreztetni, hogy amit véd az az ő világa, ab­ban ő otthon van. A harcoló honvédnek éreznie kell, hogy itthon testvérek vigyáznak otthonának békéjére, családjának egészségére, va­gyonának épségére. Ha az új rend ezt megéreztetni nem tudná, elve­szítené létjogosultságát. A Hungarista állam abban más a régi rendszertől, hogy szolgálatot és fegyelmet elsősorban a vezetőktől követel. Ezért a legmagasabb rendű igényeket éppen a tisztviselőkkel szemben támasztja. Tőlük kö­veteli meg a közös nemzeti célhoz vezető eszmék legodaadóbb szolga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom