Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

latát. À vezetőrétegről feltételezi, hogy a nemzeti célok meglátása és vállalása tekintetében ő á legöntudatosabb társadalmi réteg. Kiktől kívánhatná meg inkább a magyar nép életét újjá rendező eszmék szolgálatát, mint a legműveltebb és feltételezhetően legöntudatosabb társadalmi rétegtől. A háborús viszonyok és a háborús cél, a közigazgatás működtetése terén, bizonyos reform intézkedéseket követelnek. Ezek megvalósításáról rövidesen gondoskodni fogunk. A tisztviselői kar kérelmeiről sem feledkezhetünk meg, amikor velük szemben az elmúlt rendszerhez viszonyítva sokkal íiagyobb igényeket támasztunk, ugyanakkor tudjuk kötelességeinket is, hogy az új rendszer előbb követel és csak azután ad, annak a hazánkban folyó élet-halál harc az oka. Ha előbb adni akarnánk, akkor nem tudnánk megteremteni az erős belső frontot, mert elvesznénk a nagyszámú anyagi vonatkozású probléma megoldási lehetőségeinek keresésében. Amikor menekültek százezreivel van tele országunk még kezünkön levő része, akkor nem gondolhatunk arra, hogy azoknak adjuk, akik még saját otthonaikban laknak és még van váltóruhájuk. Aki követeléseinket nem érti meg az nem becsületes magyar. Aki abban a szerencsés helyzetben lehet, hogy nem kell idegenben otthont keresnie, az adjon hálát az Istennek és fejezze ki háláját a menekültek sorsának enyhítésével, nemzete áldozatosabb és odaadóbb szolgálatával. Összefoglalva követeléseimet a Hungarista munkaállam tisztviselője soha sem felejti: 1. Szolgálatának vezéreszméi: a testvériség és egyenlőség. 2. Szolgál és nem uralkodik. Szolgálatát a szeretet irányítja. 3. Csak a népszolidaritást ismeri, ezért előtte mindegyik fél egyforma és azok között társadalmi, állásbeli különbséget nem tesz. 4. Hungarista életstílust vállal. 5. A felettes hatóság által előírt új hivatali életrend szerint él és dolgozik. 6. A különböző beosztásban dolgozó tisztviselőtársaival ápolja a munkatársi viszonyt. 7. Hivatali betyárszolidaritást nem ismer. 8. Ápolj a a különböző társadalmi rétegek közötti jóviszonyt a közös népi kultúra szolgálatában. 9. Köz- és magánéletben azonos erkölcsi szabályokhoz alkalmazkodik. 10. Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet, de elfáradni soha! Hiszem, hogy minden becsületes magyar köztisztviselő-társam, testvérem megérti követeléseimet és azonosítja magát azokkal. A közös nagy veszély idején magyar nemzetünk elvárja minden fiától, hogy az eszméket, miket idáig is vallottunk, élni akarjuk és élni is fogjuk. Kaposvár, 1944. november hó 10-én. Kitartás! Éljen Szálasi! Vígh Imre főispán." Forrás: NYAI 1066/1944.